Az április képviselő-testületi ülések jól bemutatták, hogy milyen szerepet szán a kormány az önkormányzatoknak: Kínai testvérvárosok, leszaromság a más települést is érintő problémák megoldásában és populista képviselő-provokációk a kormánypropaganda igazolására. 

Április 18-án napirend előtt azzal kezdtem, hogy hiányzik egy csomó víz a Feneketlen-tóból pedig eddig csapadékos időnk volt és így nyáron simán beüthet (megint) egy ökológiai katasztrófa. Javasoltam, hogy hirdessük meg civil szervezetek között a tó kezelését, mivel láthatóan a Főváros nem jó gazdája a kerület szeme fényének. Annyi volt a válasz, hogy ez egy fővárosi tulajdonú terület...

Egyik kedvenc előterjesztésem volt egy Yiwu nevű kínai település testvérvárossá fogadása. (Biztos már baráti ország, vagy ilyesmi.) Az gazdasági-kulturális együttműködésről szóló megállapodás szövegéhez két módosítót adtam be, persze leszavazták őket:  3. mód: ... elősegíti a gazdasági kapcsolatok fejlődését az európai környezetvédelmi és munkavédelmi normák figyelembe vételével.    új 5. pont: Elősegítik a kölcsönös együttműködést a környezetvédelmi innovációk és zöld iparágak terjedését.

Némileg kiábrándító volt, hogy miután a közbiztonsági tanácsnok képviselőnő megindokolta, hogy miért kéri közterület-felügyelet beszámolójának napirendről levételét, a Fidesz kitartott és átnyomta a tavalyiból egy az egyben átmásolt, sokszor értelmezhetetlen és hibákkal teli beszámolót. Nemzeti Együttműködés.

Volt még egy zárt előterjesztés, ahol a Bikás-parkba még Molnár Gyula idejében plántált és most bedőlt Uniker-Coop ingatlanját kellett most kivásárolnunk kezességvállalás miatt. Volt ott minden. Feljelentés hűtlen kezelésért, meg kétoldalas Újbuda cikk, ahol épp csak az érintettek nem nyilatkoztak, legfeljebb hivatkoztak rájuk. Láthatóan a Fidesz egyetlen olajozott üzemmódja a "csapataik harcban állnak". Aki bent ült a teremben, nem lehetett biztos benne, hogy melyik párt is az ellenzék...

No, eddig Gajárszki Áron (LMP) frakcióvezető írt, innen dr. Bajomi Iván (PM) veszi át a szót:

Az aláírás-kikényszerítő provokációtól az ovis helyeken át az EU-s tagságig

Az április 18-i testületi ülésén elhangzott egyik megnyilatkozásomat csak töredékesen rögzíti az ülésről készült hang- és videofelvétel. (A 30. perc körül hozzászólásom kellős közepén szakad meg a felvétel) Történt ugyanis, hogy az ülés előtt Csernus László, a Fidesz helyi frakcióvezetője napirend előtt arról értekezett, hogy a kormány rezsicsökkentő intézkedéseivel megvédte a lakosságot az elmúlt években indokolatlanul nagy haszonhoz jutott a külföldi szolgáltatókkal szemben, melyek nem átallottak bírósághoz fordulni a szóban forgó intézkedések kapcsán. Hozzászólása után a frakcióvezető felszólította az ellenzéki képviselőket, hogy írják alá a FIDESZ-nek a rezsicsökkentéssel kapcsolatos aláírásgyűjtő ívét.

 Unortodox alárásgyűjtés

Ezután unortodox módon átjött az ülésterem másik oldalára, és az orrunk alá dugta az ívet. Természetesen nem írtuk alá a papírt. Nem sokkal e politikai provokáció után ügyrendi hozzászólás címén szót kértem, hogy tiltakozzak a politikai normák eme durva megsértése ellen. Elmondtam röviden, hogy nem helyén való a véleménynyilvánítás ilyesfajta kikényszerítése, miként az sem, hogy egy új keletű fideszes törvénymódosítás lehetővé teszi a lakásokon belüli aláírásgyűjtést. Hozzászólásom végén azt is jeleztem, hogy egy fórum keretében szívesen elmondom a rezsicsökkentéssel kapcsolatos véleményemet. Mondandóm teljes kifejtésére nem volt lehetőségem, a polgármester szavaimba vágva jelezte, hogy egy ügyrendi felszólás keretében nincs lehetőség ilyen fajta véleménynyilvánításra, majd utasította a hivatal munkatársait mikrofonom kikapcsolására. Következésképp az ülésről készült jegyzőkönyv csak töredékesen tartalmazza fentebb ismertetett hozzászólásomat…

• A Fideszes aláírásgyűjtő-kampány egyik logója

 A konzultációk nélküli törvénykezésre visszavezethető problémák

Egy héttel később, április 25-én rendkívüli testületi ülés volt, amelyet elsősorban azért hívtak össze, hogy még április 30. előtt állást foglalhassanak a képviselők a kerület jövő évi költségvetési koncepciójáról Az ülés elején felhívtam a figyelmet arra, hogy teljesen abszurd helyzet állt elő annak következtében, hogy országunkban a jogszabály-előkészítés színvonala igen problematikussá vált újabban. Ezt jól illusztrálja az, hogy 2013. novemberében egy olyan jogszabály született, melynek értelmében az önkormányzatoknak a korábbi határidőnél lényegesen korábban, április 30-ig kell előkészíteniük a költségvetési koncepciójukat. Olyankor kell e dokumentumot elkészíteniük, amikor a következő évvel kapcsolatos jogszabályi és pénzügyi környezet még egyáltalán nem ismert. Hogy ez mennyire így van, azt a most elénk tárt koncepció is bizonyítja. Vágó Gábor LMP-s képviselő még ősszel felszólalt ennek kapcsán, de érveit figyelmen kívül hagyva a parlamenti többség elfogadta a szóban forgó szabályozást. Idén tavasszal az utolsó pillanatban mégis megváltoztatták a jogszabályt, minek következtében mégis ráérnek az önkormányzatok ősszel, október 31-ig elkészíteni a koncepciójukat. Bölcs dolog a téves jogalkotás utólagos korrekciója, ám ezt a módosítást is sikerült úgy megcsinálni, hogy kényszerhelyzetbe került az önkormányzat, hisz az e hét elején meghozott jogszabály-módosítást még nem hirdették ki. Azaz meglehetősen furcsa helyzetbe kerültünk, hiszen muszáj megalkotni a koncepciót, ugyanakkor magában a dokumentumban is szerepel, hogy nincsenek meg a megalkotás feltételei.

 Távlatok nélküli tervezés

A végül vitára tűzött jövő évi költségvetési koncepció kapcsán Bács Márton DK-s képviselő értékeléséhez kapcsolódva én is a távlatosságot hiányoltam a dokumentumból. Jeleztem, hogy ez az előző évek koncepcióiból is hiányzott. Pedig valójában a napi gazdálkodás, a kisléptékű fejlesztések mellett gondolkodni kellene a kerület image-ének fejlesztéséről is. Bármilyen rossz is a gazdasági helyzet – egyébként egyáltalán nem véletlenül, hanem többek között országos okokra is visszavezethetően – gondolkozni kellene azon, hogy a jó adottságokkal rendelkező kerület zöld jellegét, a fiatal lakosságot vonzó jellegét hogyan lehetne még tovább növelni a jövőben, hogyan lehetne ezt megjeleníteni médiában, tervekben, elképzelésekben. Ugyanakkor jeleztem, hogy a természetesen én is a koncepcióban foglalt fejlesztéseket, kiváltképp a gyermek-egészségügyi központ létrehozását.

 Egy be nem fogadott módosító indítványom

A koncepció egy pontjához indítványt is megpróbáltam benyújtani. Már a Köznevelési Bizottság múlt heti ülésén is felvetettem, hogy miután 2014. szeptember 1-től 3 éves kortól kötelezővé válnak az óvodai beíratások, és csak kivételesen fognak eltekinteni tőlük, fel kell erre készülni erre a helyzetre. Javasoltam, hogy a koncepcióba kerüljön be egy olyan rövid rész, amelynek értelmében november 1-ig részletes fejlesztési tervet kell készíteni az óvodai helyek bővítéséről. Bár sok támogatták indítványomat, illetve tartózkodtak a szavazásnál, módosító indítványom mégsem kapott többséget a szavazáskor.

• A gazdagréti Pitypang Óvoda

 Az Európai Unióval szembeni indulatkeltés ellen

 A rendkívüli ülésen az előző évi zárszámadással is foglalkoztunk. A vita előtt a polgármester többek között arról is szólt, hogy igen fontosak kerültünk számára az uniós támogatások, hiszen e források lehetővé teszik egy sor helyi terv megvalósulását.

• Az időseknek szóló, uniós pénzből megvalósuló Senior Capital-program logója

Hoffmann Tamás szavaihoz kapcsolódva a vitában jeleztem, fontos lenne, ha Magyarország, a Magyar Köztársaság következetesebb, egyértelműbb álláspontot tanúsítana európai uniós tagságunkkal kapcsolatosan. Ennek kapcsán megkértem a teremben lévő fideszes országgyűlési képviselőt, Simicska Istvánt, hogy az Országgyűlésben is képviselje ezt az álláspontot. Elmondtam, nem szerencsés, ha miközben szívesen fogadunk uniós forrásokat, a politikai megnyilvánulásokba indulatkeltő, a jogos érdekérvényesítő törekvéseken túlmenő propagandaelemek is vegyülnek. Hazánk önként csatlakozott az EU-hoz, és fontos lenne, hogy ennek a közösségnek a szabályait betartva, a korrekt partnerség jegyében lépjen fel országunk e szervezeten belül, lemondva arról, hogy meglebegtesse az Unióból való kilépés lehetőségét, az Unión kívüli lehetőségek – szerintem elég szerény – tárházát. Nem szerencsés az, ha a miniszterelnök az egyébként nálunk jóval gazdagabb Svájccal hozza párhuzamba országunkat, jelezve, hogy az az ország is az Európai Unión kívül áll. Szavaim végén jeleztem, fontos lenne, ha uniós tagságunk a következendő években, évtizedekben is egy megnyugtató hátteret jelentene az emberek számára.

Dr. Bajomi Iván, önkormányzati képviselő