2014. aug 30.

Lehet Más az 1-es villamos!

írta: bozon
Lehet Más az 1-es villamos!

Úton-útfélen halljuk, hogy jó ez a "Lehet Más..." szlogen,  könnyű már egy félmondatban elmondani, hogy trágya, ami most van; na, de mi a programotok?" Ahelyett, hogy filozófiai magasságokba ugranék (a"Lehet Más" önmagában igenis program, életfilozófia, életmentés, amikor az ugyanolyan a biztos pusztulásba visz!) alkalmazom az 1-es villamos Fehérvári út és Etele tér közti hosszabbítására.

 

parkst_stk_6539.jpg

Emígy nem megy

Mint tudjuk, a betonfejű szakma és a részben már saját maga által összehordott problémakupacok tetején tétovázva ügyesen egyensúlyozó BKK a maga részéről már megadta a tervezés alaphangját: vagy villamos, vagy a fasorok! Én azt mondom, a fenntartható -- a "Lehet Más"-típusú -- város alfája és ómegája a fenntartható közlekedési rendszer, annak pedig legfontosabb sarokköve Budapest méretskáláján a villamoshálózat, de ha a kérdés ide silányul, nem tudom a lakók kialakult -- kialakított! -- villamosellenességét nem megérteni.

De hogyan is jött ez a fairtási probléma? A tervezők nekiálltak, összegyűjtötték az összes vonatkozó várostervezési, közúti, vasúti, kertészeti stb. tervezési segédletet, és az abban foglalt, optimális, vegytiszta esetre előírt paraméterekkel, védőtávolságokkal, ívsugarakkal terveztek egy villamoshosszabbítást a fehér papírra (kb. mintha a sivatag közepébe terveznének). Aztán ezt a tervet egérrel ráhúzták az Etele útra, és kijött, hogy nem kevesebb, mint 199 fa útban van. Mi ilyenkor a teendő? Hát, ki kell őket vágni, hiszen útban vannak, a terv pedig terv, s a szabvány az szabvány. Sőt, azt is megtudtuk, hogy a tervezők mindig jó tervet csinálnak...

Amúgy viszont kiválóan menne

Hogyan kellene ezt másképpen csinálni? Először is nem érdemes a helyi kérdésekre való érzékenység netovábbjaként kezelni azt, hogy maximálisan kizoomolom a Google-térkép légifelvételes Etele útját. Oda
kell menni -- olyan ez, mint egy nyálas film a tervezői ihletről, de a teljesen profi tervezők is bejárással kezdik a folyamatot, hiszen a személyes benyomás felbecsülhetetlen --, és mérnöki fejjel el kell tudni képzelni, milyen alapkoncepció mentén van esély arra, hogy a problémát annak minden részkérdésével együtt megoldjuk.

Mi nem vagyunk évi százmilliós--tízmilliárdos árbevételű tervezőiroda, mégis fogtuk magunkat, és kimentünk; bejárásunk, mérnöki gondolkodásunk eredménye a következő. Egyfelől a Fehérvári út és a Tétényi út között valószínűleg a villamos középen való vezetése a legjobb megoldás. Ez azt jelenti, hogy az út mindkét oldalának szélén egy-egy közúti sáv marad, a belső oldalon pedig megy a villamos. A fakivágások alapjául szolgáló tervekhez képest lényeges különbség, hogy nem ragaszkodunk az út szélén parkoló autók megtartásához. Lehet, hogy ezek kevésbé fontosak, mint a fasorok. ;-) Ezen felül plusz kanyarodósávok kialakíthatóak a csomópontoknál, itt a fasorok is hiányoznak. Ebben a keresztmetszetben -- a tervezési folyamat eredményeitől függően -- a középső, viszonylag vékony törzsátmérőjű egyedekből álló dupla fasor vagy megmaradhat, vagy az egyik (valószínűleg az északi) felét kell eltávolítani, vagy ha minden kötél szakad, az egészet ki kell vágni. A szélső fasorokhoz, bokrokhoz viszont nem kell hozzányúlni!

Másfelől a tervezett szakasz másik felén, a Tétényi út és az Etele tér között a legvalószínűbb optimális elrendezés az, hogy a mai északi úttestfél kétirányú közúti forgalmat kap, a déli úttestfél helyén pedig kétvágányú villamospálya létesül. Ebben az esetben az út északi oldalán levő fák -- legfeljebb egy-két vékonyabb kivételével -- megmaradhatnak, az út középvonalában futó dupla fasor is megmaradhat, s ha minden kötél szakad, az út déli oldalán levő hiányos fasor (7--8 fa) kivágására lehet szükség.

tram,-road,-trees-140598.jpg

Igenis, minden részletre figyelni kell!

Természetesen ez csak az előzetes koncepció. Az ebből kiinduló tervezési folyamatot azonban már úgy kell elindítani, hogy első lépésben megpróbáljuk az összes fa megtartásával felszerkeszteni ezt a meglevő Etele útra. Ezután persze látjuk, hogy az összes fa nem menthető meg, s megkezdjük a "konfliktusfeloldást". Ezalatt nemcsak az érintett fák kivágását kell értenünk, hanem a közlekedési infrastruktúra paramétereinek kompromisszumos megváltoztatását is. Ez is lehetséges ugyanis -- tekintsük például a belvárosi Kossuth Lajos utcát: ha a szabvány szerint terveznénk meg, nemhogy járdákra nem lenne hely, de az autók egy része is már az árkádok helyén flangálna.
Csak a példa kedvéért, itt olyasmikre van lehetőség, mint például a közúti sávok szélességének párszor tíz centiméteres csökkentésére, az egyes kertészeti előírásoknak megfelelő védőtávolságok csökkentésére, egyes fák radikális csonkítás árán való megmentésére, egészen odáig, hogy nem tervezendő, de máshol alkalmasint előforduló helyzeteket megengedünk, pl. magasságkorlátozás, szélességkorlátozás vagy teherautók számára figyelmeztető tábla "űrszelvényes", azaz túl közel levő, túl terebélyes fa esetén. Urambocsá', a belátható ideig csak 2,4 méter széles kocsikkal üzemeltetendő villamospályát sem kell a városban futó szélesebb -- 2,5 méter széles -- járművek számára is járhatóvá tenni.

Minden ilyen konfliktusfeloldás gondos mérlegelést igényel, ugyanakkor a munka megéri a fáradságot. Több fa, jobb kedvű lakosok, elfogadottabb beruházás, tisztább levegő, szebb város az eredmény. Ezzel együtt nyilvánvalóan nem azt kívánjuk itt proponálni, hogy most legyenek a fasorok az abszolutizált tervezési célok, s a jelenlegi tervek egyes közlekedési elemeit lesöpörjük az asztalról. Az nem úgy lenne más.

Mindenre van itt hely, megoldjuk a fasorok kivágása nélkül is

A fák kivágását nagy részben "indokló" parkolók alternatív elhelyezésére például a Fehérvári út és a Tétényi út között lehetőség van az északi fasor fái alatt. Elsősorban a Tétényi út túloldalán, de a szakasz mentén más helyeken is felmerülhet a lakótelepek jelenleg nem zöld, de nem is jól kihasznált tereinek parkolásra való használata. A fő alternatív helyszín ugyanakkor a Tétényi út sarkán álló igen kevéssé esztétikus üzletház, mellette a Burger King, illetve a piac területe lehet. Itt magántőke bevonásával is elképzelhető olyan kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés -- egy kisebb pláza is épülhetne itt különösebb negatív hatások nélkül --, mely a kereskedelmi alaptevékenységhez szükségesnél számottevően több felszín alatti, illetve akár feletti parkolóhelyet létesít. Ebben a környék lakói kedvezményesen vagy akár ingyen tárolhatnák autóikat. Mivel viszonylag nagy területről, de semmiképpen sem nagy üzletközpontról van szó, nagyvonalú és szellős építészeti megoldások is születhetnek.

A fák nagy mennyiségben való kivágását a tervezők részben a biciklisávok helyszükségletével is indokolták. Lehet, hogy szívesen látnának ezzel kapcsolatban egy "faölelők kontra kerékpároslobbi" belzöld cicaharcot, de itt még kompromisszumot sem kell kötni. A kerékpársávok bőségesen elférnek a járdákon. Biciklisoldalról felmerül
itt egy probléma, miszerint az úttesten kívülről, "meglepetésszerűen" érkező kerékpárosokat az autósok nem tudják vagy akarják észrevenni a csomópontokban, azonban ez könnyen orvosolható. A kerékpársávok a csomópontok előtt 15--30 méterrel (ahogy a fasorok megléte engedi) az úttest szintjére süllyedve, illetve mellé simulva, annak részeként keresztezhetik a csomópontokat.

Az autóforgalom igényeit is szem előtt tartva megjegyzendő, hogy a villamos általunk javasolt elhelyezése előre láthatólag nem jelent kapacitásromlást a végig középen vezetett verzióhoz képest sem a Tétényi úti, sem a Hadak útjai, sem az Etele téri csomópontokban. Emellett vizsgálataink eredményei alapján még arra is felhívjuk a tervezők figyelmét, hogy a Tétényi út észak felől becsatlakozó felállási helye kapacitásszűkös, de az üzletközpont átépítése során ez bőven megoldható egy plusz sáv létesítésével (anélkül is, de szűkösen).

Konklúzió

A parkolók nem mozdíthatatlanok. A közutak, villamosok, városi zöldterületek tervezési paraméterein egy-egy célszerű kompromisszum kedvéért, külön engedéllyel kicsit módosítani lehet. A városi közlekedésépítést pedig sokkal bonyolultabb, komplexebb rendszerként kell kezelni, mint azt akár az itt tudásukat megvillantó tervezők, városvezetők gondolnák. Ki-ki mások szempontjait is vegye figyelembe. Így lehet más, így nem kell lemondani a fákról egy -- amúgy nagyon is szükséges -- közlekedési fejlesztés kedvéért.

Amúgy meg a fenti koncepció kitalálása kb. 2011 tavaszán lett volna aktuális. Idén már járnia kellene itt is a fasorok közt a villamosnak. A 2010-es budapesti programunkban benne volt...

barcelonatrees.jpg

Szólj hozzá

közlekedés program demokrácia villamos kelenföld levegőminőség