A múlt héten levelet kaptunk a XXII. kerületi Rózsakert általános iskolába járó gyerekek szüleitől. A levelet a teljes kerületi képviselő-testület és valamennyi kerületben tevékenykedő párt, fontosabb civil szervezet megkapta.

A szülők ebben a levélben megfogalmazták aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy a kerületi önkormányzat a Református egyház kezelésébe kívánja átadni a lakótelep szívében fekvő általános iskolát. A biztosítékot nem csak maga az ötlet verte ki náluk, hanem az is, hogy minderről a sajtóban hallottak először, az iskola és a kerület vezetése nem tartotta fontosnak a tájékoztatásukat. Mindezt úgy, hogy Karsay Ferenc alpolgármester júniusi előterjesztésében feketén-fehéren az szerepel:

A Kt. 102. § (3) bekezdése értelmében a fenntartónak be kell szereznie az iskola alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak a véleményét, amelynek kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll.

Az LMP mindig és mindenhol az átlátható és nyílt döntéshozatal mellett állt, s rendkívül károsnak tartjuk a vezetők iránti bizalom szempontjából, hogy a kerület vezetése a saját írásos kötelezettségeivel szembe menve hanyagolta el az egyeztetési kötelezettségeit.

A tervezet egy másik problémára is rávilágít. Az önkormányzat szerint igény van a kerületben egy egyházi fenntartású általános iskolára, mivel a kerületi katolikus óvodába, már négyszer annyi gyerek jár, mint a megalakulásakor. A csúsztatás ott van, hogy a környező városrészeken és településeken is kritikus problémát jelent az óvodai férőhelyek alacsony száma. Így semmi meglepő nincs abban, ha egy újonnan létrejött óvoda igen hamar a szülők figyelmének középpontjába kerül. Akkor is, ha a ők maguk nem vallásosak, s nem is tervezik úgy nevelni a gyermeküket. Egyszerűen arról van szó, hogy minden egyes férőhelyért ölre menő küzdelem zajlik az ősz közeledtével, ilyen körülmények között mentsvár egy új óvoda. Tehát arra hivatkozni, hogy mivel a katolikus óvoda népszerű, kell egy egyházi iskola is, az nem más, mint tévedés, vagy ahogy a szociológusok mondják, ökológiai tévkövetkeztetés. Több mint valószínű, hogy a katolikus minősége nélkül is népszerű lenne az az óvoda, pusztán a földrajzi elhelyezkedése miatt.

Egy ilyen döntést nem lehet légvárakra, hiedelmekre alapozni. Konkrét vizsgálatok, egyeztetések kell, hogy megelőzzék, felmérve a lehetőségeket, igényeket. Éppen ezért mindhárom kiszemelt általános iskola szülői szervezeteivel le kell ülni egyeztetni, hogy szeretnék-e, ha egyházi iskolává alakulna át gyerekük iskolája. Az óvodákban is fel kell mérni az igényeket, s különösen a Halacska Református Óvodában megkérdezni a szülőket, hogy biztosan az egyházi mivolta miatt járatják oda kicsinyüket.

Ha pedig mindezen egyeztetések után az látszik, hogy az alpolgármester által vizionált igény nem is olyan nagy, s a szülők nem szeretnének egyházi iskolát, akkor azt el kell fogadni, s vissza kell lépni ettől a tervezettől. 

Mindezek alapján arra kérjük a kerületi vezetést, hogy fontolja meg, érdemes-e, megéri-e átadni valamely kerületi iskolát a Református egyháznak! Mérlegeljék, hogy a helyi kisközösség önrendelkezésének elvével szembe menve érdemes-e kényszerhelyzetbe taszítani több száz családot! Érezzék át azon szülők helyzetét, akik nem kívánják gyereküket egyházi iskolába járatni, de nem tudják minden reggel egy másik, távolabbi iskolába elvinni.