2015. már 03.

Mi számít lakossági igénynek?

írta: bozon
Mi számít lakossági igénynek?

Másfél hónapja, janurában jelent meg a posztunk az Arany János utcai buszközlekedési ügyében indított aláírásgyűjtésről. Mint a BKK utalt rá, régebben aláírásgyűjtés zajlott (legjobb ismereteink szerint százvalahány aláíróval) a Hittérítő út környékének jobb kiszolgálásáért, tehát a lakossági igény segítésére siettek, és ötleteltek. Aláírásgyűjtés zajlott az Arany János utcai lakótelep és Budafok belvárosának jobb kapcsolatáért is (a BKK közlése szerint „több száz” aláírás, ami önmagában nehezen értelmezhető, de vélhetően felnagyítást takar, kb. két-háromszázra kell gondolni), ezt is megjavították. Lakossági igény, ugye. Emellett megoldották azt is, hogy az általuk 2014-ben tessék-lássék létrehozott, rövid, a metrót nem elérő, rossz menetrenddel közlekedtetett 258-as relatíve alacsony kihasználtságát az úgynevezett megszüntetés fennkölt módszerével kezeljék (megkeresés nem érkezett, de később látszik majd, hogy jó helyen piszkálták meg a helyi hangulatot). 

Mi lenne, ha összegyűlne legalább száz aláírás a „mellesleg” teljesen indokolatlanul tönkretett XI. kerületi kapcsolat mellett is? – gondoltam én. Mi a túró is lenne?! – gondolta a BKK. 

Ezt az akciót – ahogy ígértem – szigorúan (párt-) politikamentesen kívántuk végrehajtani, ahhoz párterőforrásokat nem használtunk. Nyilván ennek is köszönhető, hogy sok ember, pártállástól függetlenül és a politikai véleménynyilvánítástól mentesen biztosította támogatásáról azt a javaslatot, hogy az egyes utasáramlatok igényeit a hálózat anélkül szolgálja ki a mainál magasabb színvonalon, hogy bárkinek is jelentős érdeksérelme keletkezzék, vagy az egyes részcsoportokat egymás ellen uszítsuk. Az összes fenti probléma ugyanis egymás mellett is megoldható. 

Végül egy heti sietős gyűjtés után is kétszáz aláírás gyűlt össze, ez a BKK által hivatkozott aláírásgyűjtések mezőnyében igen erősnek számít. A gyűjtés során nemcsak az Arany János utca környékéről a XI. kerület különböző célpontjaira utazó emberek értettek egyet velünk, hanem fény derült olyan kisebb utasáramlatokra is (itt elsősorban Kelenvölgy kapcsolatairól van szó), melyek kiszolgálása a BKK átgondolatlan és sebtében áterőltetni kívánt terveivel ellehetetlenül. Olyan áramlatokra is fény derült, amelyeknek az alternatív terv kedvező, míg a BKK-s „szakemberek” a létezésükkel sem foglalkoztak (itt Kelenvölgy és az őrmezei lakótelep belsejének metrós kapcsolatai a legfontosabbak). 

Mesterségesen keltett vihar

Nem véletlenül merült fel itt önálló szempontként az emberek közti béke megőrzése. Hirdetményeinkre rögtön a legelején érkezett például egy olyan reakció, amelyben a (magánemberként is tisztázatlan mértékben és módon érintett!) BKK-alkalmazott szerző – amellett, hogy egy nem lényegi hibára felhívta a figyelmünket, amit mi megköszöntünk, javítottuk és az összes hirdetményen cseréltünk – megpróbálta rövidre zárnia a kérdést: az efféle alternatív tervek kívülálló szerzői nyilvánvalóan nem értik azokat a mélyebb összefüggéseket, amelyeket a BKK munkatársai igen (nyilván a részletezés mellőzésével). Hosszú tapasztalatom van immár a különböző közlekedési cégek munkatársaival való tárgyalások terén, ismerem a használókkal szemben sokszor előkerülő lenéző attitűdöt, ugyanakkor egy kétségkívül szakmabeli által írt, és számításokkal alátámasztott anyag kapcsán egy ilyen reakció még a BKV régi, „kommunista” vezetői számára sem fért volna bele. A mi történetünktől függetlenül végtelenül aggasztó jel a szakma jövőjére, illetve a BKK kultúrájára nézve, hogy manapság már egy friss pályakezdő is így áll az utasok problémáihoz és a cég – illetve persze saját maga – tévedhetetlenségéhez.

Egy további érdekes reakció volt az Arany János utcai lakótelepen lakó nagyon agresszív hölgyé, aki – elmondása szerint – részt vett abban a lakótelepen végzett aláírásgyűjtésben, amelyre a BKK úgy hivatkozott, mint amely kifejezetten kérte, hogy – akár szükséges, akár nem – a lakótelep XI. kerületi kapcsolatai romoljanak (a BKK meg örömmel szaladt a lakossági igény kiszolgálására, ugye). A hölgy annak ellenére volt rendkívül tüzes, hogy szemlátomást nemcsak a technikai részleteket illetően, hanem az utóbbi egy év történéseit nézve sem volt képben, hosszasan érvelt a régi (négyes metró előtti) 250A mellett, mert az milyen jól körbejárta a lakótelepet, a metró felé pedig úgyis elég a 250-es, Újbuda felé meg a semmi. Azzal is fenyegetőzött, hogy jó kapcsolatban van a kerületi vezetéssel – ennek később még lesz szerepe. Ezzel szemben a mi aláíróink közül többen jelezték, hogy a régi lakótelepi aláírásgyűjtésben csak arról volt szó, hogy a Budafok belvárosi kapcsolat sűrűbbé váljék, és azt nem is írták volna alá, ha más kapcsolatok gyengítéséről is szólt volna. Vajon kik nem mondtak igazat, a történetnek mely szereplői verték át a többit?

Sajnos, amikor az alternatív terveket elküldtem a kerületi önkormányzat képviselőinek, illetve a BKK-nak, nagyon szigorúan ragaszkodtam ahhoz, hogy minden fél ugyanazt az anyagot kapja, ne alakuljon ki értetlenkedés, ne tűnjék úgy, hogy zavart keltek, s utána a zavarosban halászom. Ezt mint ürügyet felhasználva a BKK vezetése kétszáz ember nekik címzett véleményére ügyet sem vetve kinyilvánította, hogy ha az anyag a kerületi önkormányzaton belül is forog, akkor csak a kerületen belüli egyeztetés utáni egységes kerületi véleményt kéri. Ez kezdetben nem tűnt csapdának, de a témát magához ragadó és a BKK-val egyedül tárgyalni kívánó kerületi alpolgármester ezt a kérdést feltűnően elhanyagolta, időről-időre már megcáfolt érvekkel próbálta hárítani, a lényegét nem értette meg, s később az is kiderült róla, hogy a kérdéssel kapcsolatos előtörténetét eltitkolta. Az a helyzet ugyanis, hogy egyfelől régóta ragaszkodik a Hittérítő út környéki problémák egy bizonyos kezeléséhez (a betéréses rendszer megtartásához, akár jó az, akár nem), és – mivel láthatóan nem törekszik vagy nem képes a hálózatot alakító szempontrendszer megértésére – ezzel ellentétesnek gondolja, hogy a hálózat más irányain ne romoljon a szolgáltatás. Erre rátett egy lapáttal, hogy közvetve vagy közvetlenül valószínűleg vele áll kapcsolatban az agresszív hölgy, s miután már együtt nem értik az Arany János utcai térség problémáit sem, visszavonhatatlanul elköteleződtek a 258-as XI. kerületi szakaszának elvágása mellett. 

A sok igénykielégítés eredménye 

258-eztnektek_1.png

Március 15-étől ezt nektek! 

A fentiek alapján talán már nagy vonalakban összeáll a kép, hogy miért alakult végül úgy az ügy, hogy a BKK némi halogatás után március 15-én változatlanul bevezetni tervezi az eredeti elképzeléseit. A honlapjukon – a bevezetés határidejét tekintve amúgy későn, tehát szabályellenesen – közölt összegzésből látványosan hiányzik bármiféle utalás arra, hogy a titkolózás határát súroló „társadalmi egyeztetés” dacára kétszáz érintett nem a BKK-féle tervváltozatokra szavazott, s ezáltal az alternatív tervünk tulajdonképpen a BKK összes tervváltozatánál több szavazatot kapott. Arról nem is beszélve, hogy szándékaik ellenére az emailcímükre küldött egyéni válaszok tükrében sem arattak egyértelmű sikert. Számít ez? 1950-ben nem számított volna. 1970-ben, 1995-ben és 2010-ben sem számított volna. 2015-ben sem számít. Igény mindig arra van, amit a döntéshozók, a potentátok akarnak. 

A következő részben a BKK összefoglalóját mutatom be. Megígérhetem, hogy szürreális élmény lesz! Addig is, amíg a további részek megjelennek, olvasható az alternatív tervek frissített változata, mely a lakossági visszajelzéseket is tartalmazza (az anyag végén, külön fejezetben). S nem utolsósorban: aki csak teheti, a hátralevő időben tiltakozzék a BKK-nál (bkk@bkk.hu) kétszáz visszajelzés és minden érdemi érv teljes figyelmen kívül hagyása ellen! 

Szólj hozzá

tömegközlekedés töketlenkedés bkk XXII.