Kerületünket nagymértékű átmenőforgalom sújtja, aminek a negatív környezeti hatásai az itt élők egészségét és életminőségét rombolják. Budapest nyugati és déli agglomerációjából naponta autók tízezrei lépnek be a fővárosba Újbudán keresztül, jelentős légszennyezést és zajterhelést okozva. A probléma megoldását a közösségi közlekedés – különösen az agglomerációs járatok – fejlesztésében, a kerékpározás és gyaloglás feltételeinek javításában, valamint az autóhasználat ésszerű keretek közé szorításában látjuk.

fotó: Bajomi Bálint

A budapesti és az agglomerációs közlekedést egységben kell kezelni, ezért is javasoljuk a BKK továbbfejlesztéseként a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozását, aminek a hatásköre már az agglomerációra is kiterjedne. A BKSZ koordinálásával megvalósuló fejlesztésekben az újbudai önkormányzat feladata a helyi érdekek képviselete, és a helyi lakosság véleményének becsatornázása, de azt látni kell, hogy az elővárosaival együtt 2 milliós Budapest közlekedési problémáit önmagában nem tudja megoldani egy kerületi önkormányzat.

 1.1.               A közösségi közlekedés: a nagyvárosi megoldás

Célunk a budapesti közösségi közlekedés olyan fejlesztése, amely egyrészt lehetővé tenné a város főbb közlekedési útvonalainak a lehető legkevesebb átszállással való bejárhatóságát, másrészt a jelenleg nehezen megközelíthető területek elérését. A légszennyezést csökkentendő elsősorban a felszíni kötött pályás tömegközlekedés – azaz a villamosvonalak és a vasút - fejlesztését szorgalmazzuk, ezen belül a konkrét elképzeléseink: 

• Az 1-es villamos vonalának Etele térig történő vezetése. Itt kiemelten fontos, hogy a beruházás csak a valóban szükséges mértékű fakivágással járjon, és középtávon már ne csökkenjen a zöldfelületek aránya. Ez esetenként a parkolósávok feláldozásával jár, viszont a környék megőrzi jellegét. A Tétényi út és az Etele tér között a jó állapotú, egészséges közbülső fasort megtartanánk, a villamost annak déli oldalán javasoljuk vezetni.
• Az elővárosi vasútvonalakat fejleszteni kell. A késések visszaszorításával, sűrűbb és tisztább járatokkal, jobb menetrenddel sok utast lehetne átcsábítani autóról vasútra.
• A városon belüli vasút fejlesztésében is nagy lehetőségek rejlenek. Javasoljuk, hogy minden személyvonat álljon meg Budafok-Albertfalva állomáson, ezzel a környéken lakók jó minőségű és használható belvárosi kapcsolatot nyerhetnének. A Kelenföld-Ferencváros – Kőbánya-Kispest vonalon meg kell vizsgálni új megállók létesítését (Pl. a Fehérvári útnál és az Infoparknál) és egy kellően sűrű, új járat indításának a lehetőségét, ami Budaörs / Érd felől összeköthetné Újbudát Dél- vagy Kelet-Pesttel, sőt akár a keleti agglomerációval. Egy ilyen új járat viszonylag olcsón kialakítható, mégis nagymértékben javítaná kerületünk közlekedését.
• Felül kell vizsgálni a XI. és XXII. kerületek buszhálózatát, és a lehetséges racionalizálások mellett a XXII. kerület rosszul feltárt részein a szolgáltatást fejleszteni szükséges. Szintén vannak fejlesztendő területek a XI. kerületben, például a Kopaszi gát környéke.
• A Karolina út és környéke jelenleg tömegközlekedéssel nehezen közelíthető meg. Ezen a területen mindenképpen szükséges a buszjáratok fejlesztése és egy olyan járat létesítése, mely a Tétényi út – Karolina út tengelyt a belvárossal közvetlenül összeköti. A további vizsgálatoktól függővé tett javaslataink között szerepel egy ilyen villamosvonal létesítése is.
• A 6-os villamos összekötése a 61-es villamossal, így a felesleges átszállások és várakozások megszűnnének.
• A 4-es villamos meghosszabbítása tovább a Bocskai út végéig, ezen a ponton pedig célszerű egy fénysorompóval védett gyalog- és kerékpáros átkelőhelyet létesíteni a vasúti síneken.
• A 19-es villamost a Műszaki Egyetem előtt végig kell vezetni a rakparton, majd a Petőfi híd felhajtója alatt „átbújva” az Infopark középső részein átvezetni, és átbújtatni a Rákóczi-híd alatt is. Itt intermodális csomópontot kell építeni, ami lehetőséget teremt a vasútra és az 1-es villamosra való átszállásra.
• A 3-as villamos átvezetése a leendő Albertfalvai hídon, majd a Galvani úton, összekötve a 4-es metró vonalával (hosszú távú terv).
• Kiemelten hasznosnak tartanánk a 4-es metró budaörsi hipermarketekig történő elvezetését a felszínen, amivel a városra zúduló autóforgalom jelentős részét itt meg lehetne fogni, s az utaslétszámmal sem lenne gond a jövőben.

 1.2.              A kerékpározás: a dinamikus közlekedés kulcsa

 Örömteli tény, hogy egyre többen választják elsődleges közlekedési eszközként a kerékpárt a kerületben. Folyamatosan nő azok száma, akik a napi közlekedéshez veszik igénybe, de emellett rengeteg ember biciklizik családjával a hétvégeken is. A jelenlegi kerékpáros infrastruktúra alkalmatlan arra, hogy a kerület biztonságosan és könnyen bejárható legyen kerékpárral. Ezen a téren az alábbi fejlesztéseket látjuk elsődlegesen szükségesnek:

• A meglévő kerékpárút-hálózat hiányzó gerinc elemeinek (pl. belső Bartók Béla út, Fehérvári út, Villányi út, Budaörsi út, Bocskai út - Petőfi híd) kialakítása és gondoskodás a megfelelő karbantartásról.
• A hiányzó rövid (pár száz méter hosszú) összeköttetetések mielőbbi megépítése például a Borszéki utcában, az Egér útnál és a Szerémi út déli végén.
• Az erre alkalmas egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpáros forgalom számára.
• 800 db kerékpártámasz kihelyezése a forgalmasabb köztereken, boltok és közintézmények előtt.
• A korábbi terveknek megfelelően gyalogos és kerékpáros alagutakat kell létesíteni a vasúti töltések alatt a Bukarest utca és a Fejér Lipót utca, illetve a Bartók Béla út és a Rimaszombati út összekötése érdekében.
• Az Eurovelo 6 nemzetközi kerékpárút teljes budapesti szakaszának kiépítése és összekötése a meglévő kerékpárutakkal.
• A Kopaszi gát és a Dr. Papp Elemér utca között kerékpárút és park építése, így a teljes dél-budai Duna-parton végig lehetne kerékpározni vagy sétálni.

 1.3.              Az autók nem valók a belvárosba!

 Az élhető város kialakítása, valamint környezetünk védelme miatt vissza kell szorítani az autóhasználatot. Ezt a fenti intézkedéseken túl az alábbi eszközökkel látjuk megvalósíthatónak: 

•          A belvárosi területek forgalomcsillapítását behajtási díj bevezetésével kell elősegíteni. A Móricz Zsigmond körtér keleti részének a gyalogosok számára történő felszabadítása az LMP javaslata nyomán valósult meg.
•          A XI. kerületben, mint Budapest legnépesebb kerületében fokozott figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy a nem főúti szerepű lakóutcákban és lakótelepeken, ahol csak lehetséges lakó-pihenő övezeteket hozzunk létre. A forgalomcsillapított területek kijelölésekor fontos szempont még, hogy a kerület iskolái, óvodái is ilyen módon védve legyenek.
•          Ösztönözni fogjuk mélygarázs építését a Műegyetem rakpart alá. A mélygarázs kapacitásának megfelelő felszíni parkolóhelyet meg kell szüntetni, ezzel a BME területe, a környező utcák és a Műegyetem rakpart felszabadulna a parkoló autóktól. Elfogadhatatlan a mai állapot, hogy a kerületi Duna-part legértékesebb szakaszát egy nagy parkoló foglalja el!
•          A Budaörsi úton legalább három lámpával védett gyalogos és kerékpáros átkelőhelyet kell létesíteni, amelyek a mozgáskorlátozottak, az idősek és a babakocsit tolók közlekedését is megkönnyítik. Érzékeltetni kell, hogy a Budaörsi út már nem autópálya, hanem városi főút, és mint ilyen, nem vághatja teljesen ketté a kerületet! A Sasadi út vonalába tervezett többszintű csomópontot nem támogatjuk, helyette lámpás, szintbeli kereszteződést javaslunk.
•          A 4-es metró végállomásának őrmezei kijáratához tervezett P+R parkolót támogatjuk, mert hozzájárulhat az autósok metróra való átszállásához, ugyanakkor a jelenlegi tervezett kapacitás (2700 férőhely) a tizedét sem éri el a szükségesnek. Jobb megoldás, ha a budaörsi hipermarketek parkolóit tudjuk bevonni a P+R rendszerbe, amennyiben sikerül odáig vezetni a 4-es metrót a felszínen.
•          Célunk a parkolás rendezése a kerületben. Számos üresen álló mélygarázs van magántulajdonban, ezeket felmérve és a kerületi parkolási rendszerben hasznosítva jelentősen javulna a helyzet (pl.: a szentimrevárosi parkolóhely-hiány kezelhetővé válna).

 Szorgalmazni kívánjuk a vasúti közlekedésért és az autópályák létesítésért felelős szerveknél, hogy további zajvédő falak épüljenek a kerületen belül a különösen magas zajterhelést okozó vasúti pályák és autópálya-szakaszok mellett. (Ilyen érintett városrészek például az Alsóhegy utca, a Budaörsi út, a Hamzsabégi út, a Dombóvári út vagy a Dió utca egyes részei.) A lakossági igények és a zajmérések eredményeként kialakuló zajtérkép alapján az is kiderül, hogy az elszigeteltséget is növelő zajvédő falak helyett, hol lehet más megoldást - például forgalomcsillapítást - alkalmazni.