Újdubának új lapja van, a KULTI magazin, mely hiánypótló módon kéthavi rendszerességgel tájékoztat minket januártól a kerületi kulturális eseményekről. Az első számban a kerület politikai vezetői is mesélhettek a kulturális kötődéseikről, majd egy újévi üzenettel kellett zárniuk a soraikat. Én a címbeli üzenetet fogalmaztam meg, nem kérdésként. Az Új Évben történtek azonban gyökeresen megváltoztatták a véleményemet, s úgy vélem maradni kell a hazájukat szerető (és végre az utcán is féltő!) százezrek miatt.

A január 2-án lezajlott tüntetés és hazai visszhangjai meggyőztek: van kurázsi a magyar népben. Nem lehet velünk mindent megcsinálni, csak kicsit lassan mozdulunk. Nem vagyunk agymosott valóságshowfüggő ...

Előre is elnézést kérek, hogy ez a bejegyzés nem emelkedik olyan szofisztikált magasságokba, mint a korábbiak szoktak, de a héten lebonyolításra kerülő ökopolitikai nyári egyetem főszervezősége nyomja vállaim, s emiatt is ilyen csúnya a kézírásom...

A fent említett eseményen azonban három ökopolitikai szempontból érdekes fim is levetítésre kerül, melyekre szeretettel hívom meg a fimklub vendégeit és a blog olvasóit. A vetítések feliratosak, este 20:00 órakor kezdődnek Horányban az egyik kiselőadóban és az ökofilmklub jelszó bemondása esetén ingyenesen látogathatóak külső résztvevők számára is.

Oké-oké, tudom, hogy már ott kéne lennem, de csak annyit nézek még meg, hogy mi volt Bretton Woodsban és indulok. Na meg még azt, hogy mikor volt az utolsó WTO találkozó Genevában... ...Fél órával a kezdés előtt érkezem és persze a múltkor pöccre felálló technika, most az istennek nem akar együttműködni. A közönség fele pedig nem LMP-s, ezért időben érkeznek... Egy szó mint száz igazán stresszesen indult a 7. klubunk, de végül 5 perc késéssel elkezdtük a vetítéseket.

A hangoló meatrix után jött a magyar mozikban soha nem játszott Seattle-i Csata dokumentarista filmje , majd technikai szünet után a körbeülős beszélgetés, melyre a harmincfős nézőseregletből nagyjából húszan maradtunk.

...