(A húst majd nekünk kell adnunk?)

De hogy visszatérjünk a tárgyra, a következőket tudtuk meg a budafoki buszok ügyében.

Tavaly tavasszal az Arany János utcai lakótelep lakóinak nevében egy hölgy emailben javasolta a 258-as busz meghosszabbítását a Savoya Park felé, és a 250-es busz sűrítését. Erre a BKK rendre a szokásos, „nem tervezzük, a szolgáltatás így is kielégítő” válaszokat adta. Válaszul a hölgy aláírásgyűjtést kezdeményezett a lakótelepen, és ősszel több, mint 400 aláírást jutatott el a BKK-nak. Az íven a következőt írták alá a lakók:

Aláírásommal kérem a BKK-t, hogy szíveskedjen a 258-as autóbusz útvonalát a Savoya parkig meghosszabbítani, illetve a 250-es járat menetidejét sűríteni [sic!].

...

Biztosan mindenki kíváncsi arra, hogy milyen érvek mentén, milyen nagyon alapos és kifinomult megfontolások alapján döntenek a BKK-ban arról, hogy az egyes városrészekben milyen szolgáltatás legyen. Milyen bonyolult gondolatmenetek, mérlegelések vannak a szakma legmélyén ? Miféle, a laikus számára átláthatatlan főzetek rotyognak e Michelin-csillagos konyhán? Örömmel jelentem, hogy ezt a kíváncsiságot a budafoki átalakítás kapcsán kielégíthetem, hiszen a BKK „társadalmi egyeztetésére” adott „összefoglalás” minden mondata mögött láthattam, mi áll. Meg is osztom ezt a kedves olvasókkal – de előtte hadd adjak egy kis bevezetőt! 

...

2014 elején, amikor a négyes metróhoz kellett igazítani a budapesti buszhálózatot, a BKK egész Budapestet nézve összességében jó munkát végzett. Ha viszont a dél-budai részre koncentrálunk, az eredmény felemás. Még közelebb zoomolva, a XXII. kerületben, azon belül is Budafokon viszont a BKK bizonyítványa elégtelen. Annak idején sok hibát kijavított az egy hónapig folyó társadalmi egyeztetés – ez egy önmagában is nagyon pozitív lépés volt! –, melynek során például Törökbálint belvárosi kapcsolata megmenekült, s a budafoki hegyvidék számára is sikerült valamiféle – végülis azért nem túl jó – kompromisszumot kicsikarni.

...