Budapest hajdanvolt örökös polgármestere az enyészetből visszahörögve kinyilvánította, hogy továbbra is kész lenne a mi testrészeinkkel veregetni kedvenc házicsalánját. Ha valaki esetleg elfelejtette, hogy miért kellett takarodnia Budapest éléről, akkor most egy kicsit felfrissíthette kritikus emlékezetét.
Sokan emlékeztek talán a csikorgó acélkarmokkal felfegyverkezett főgonoszra az Elm utcából, aki a 80-as évek legnépszerűbb horrorfilmjében aprította hét részen keresztül a balsorsú tinédzsereket. Freddy Krueger (mert így hívták az antihőst) visszatért. Áldozatokról még nem tudunk, de a csikorgás gyilkosabb mint valaha, és Kelenföld két pontján is „élvezhető” éjjelente…
De hogy visszatérjünk a tárgyra, a következőket tudtuk meg a budafoki buszok ügyében.
Tavaly tavasszal az Arany János utcai lakótelep lakóinak nevében egy hölgy emailben javasolta a 258-as busz meghosszabbítását a Savoya Park felé, és a 250-es busz sűrítését. Erre a BKK rendre a szokásos, „nem tervezzük, a szolgáltatás így is kielégítő” válaszokat adta. Válaszul a hölgy aláírásgyűjtést kezdeményezett a lakótelepen, és ősszel több, mint 400 aláírást jutatott el a BKK-nak. Az íven a következőt írták alá a lakók:
Aláírásommal kérem a BKK-t, hogy szíveskedjen a 258-as autóbusz útvonalát a Savoya parkig meghosszabbítani, illetve a 250-es járat menetidejét sűríteni [sic!].
Biztosan mindenki kíváncsi arra, hogy milyen érvek mentén, milyen nagyon alapos és kifinomult megfontolások alapján döntenek a BKK-ban arról, hogy az egyes városrészekben milyen szolgáltatás legyen. Milyen bonyolult gondolatmenetek, mérlegelések vannak a szakma legmélyén ? Miféle, a laikus számára átláthatatlan főzetek rotyognak e Michelin-csillagos konyhán? Örömmel jelentem, hogy ezt a kíváncsiságot a budafoki átalakítás kapcsán kielégíthetem, hiszen a BKK „társadalmi egyeztetésére” adott „összefoglalás” minden mondata mögött láthattam, mi áll. Meg is osztom ezt a kedves olvasókkal – de előtte hadd adjak egy kis bevezetőt!
Másfél hónapja, janurában jelent meg a posztunk az Arany János utcai buszközlekedési ügyében indított aláírásgyűjtésről. Mint a BKK utalt rá , régebben aláírásgyűjtés zajlott (legjobb ismereteink szerint százvalahány aláíróval) a Hittérítő út környékének jobb kiszolgálásáért, tehát a lakossági igény segítésére siettek, és ötleteltek. Aláírásgyűjtés zajlott az Arany János utcai lakótelep és Budafok belvárosának jobb kapcsolatáért is (a BKK közlése szerint „több száz” aláírás, ami önmagában nehezen értelmezhető, de vélhetően felnagyítást takar, kb. két-háromszázra kell gondolni), ezt is megjavították. Lakossági igény , ugye. Emellett megoldották azt is, hogy az általuk 2014-ben tessék-lássék ...
2014 elején, amikor a négyes metróhoz kellett igazítani a budapesti buszhálózatot, a BKK egész Budapestet nézve összességében jó munkát végzett. Ha viszont a dél-budai részre koncentrálunk, az eredmény felemás. Még közelebb zoomolva, a XXII. kerületben, azon belül is Budafokon viszont a BKK bizonyítványa elégtelen. Annak idején sok hibát kijavított az egy hónapig folyó társadalmi egyeztetés – ez egy önmagában is nagyon pozitív lépés volt! –, melynek során például Törökbálint belvárosi kapcsolata megmenekült, s a budafoki hegyvidék számára is sikerült valamiféle – végülis azért nem túl jó – kompromisszumot kicsikarni.
Miért alakult meg a BKK, ha ez a tervezési folyamat is úgy megy, ahogy öt vagy húsz évvel ezelőtt ment volna? Valaki valahol kitalálta, hogy milyen – lényegében mellékes – elemekhez ragaszkodik a fejlesztés során, és ha bármikor úgy tűnik, hogy ennek ezerszer vagy milliószor fontosabb érvek mondanak ellent, akkor a tervezők és a BKK inkább mondvacsinált álérvekbe kapaszkodik. A valóságot megpróbálja a prekoncepcióhoz igazítani, mintsem a városlakók és a használók ...