Újbuda évtizedek óta a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete. Több mint 20 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodik, melyből 7 milliárdot tesznek ki csak az iparűzési adóból befolyó bevételek. Érthető, hogy sokan szeretnék ezt a gazdasági sikersztorit vezetni. Azonban a látványberuházások és a vállalkozó haveroknak kedvező ingatlanpanamák mellett kevés figyelem jut a rendszer lelkét jelentő intézményekre. Az LMP szakértői szerint pedig itt rejlik a demokratikus megújulás kulcsa. 

fotó: Galla-Korodiny Vanda

1.1.    Társadalmi kontroll és a közösségi részvétel erősítése

Legyen az önkormányzati gazdálkodás és az önkormányzati döntések megszületése átlátható és ellenőrizhető! Ennek érdekében szorgalmazzuk a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatását az önkormányzat működéséről, a döntési folyamatokról, valamint a tényleges döntésekről.

Feltétlenül fejleszteni kell a kerületi önkormányzat honlapját, lehetővé téve, hogy a képviselőtestület működése jobban és könnyebben figyelemmel kísérhető legyen. Ezt a fonalat követve az átláthatóság növelése érdekében legyenek a bizottsági ülések napirendjei is nyilvánosak és elérhetőek az önkormányzat honlapján minimum 5 nappal az ülést megelőzően. Ezen kívül az ülések jegyzőkönyvei is legyenek mindenki számára elérhetőek, és legyenek publikálva az üléstől számított 15 napon belül.

Az önkormányzat által kiírt pályázatoknál minden esetben érvényesüljenek az átláthatóság kritériumai, amelyeket egy független szakmai testület dolgozzon ki. A bírálóbizottság üléseinek a jegyzőkönyve szintén legyen nyilvános.

Önálló gazdálkodás révén meg kell valósítani, hogy a kerületi média az önkormányzati döntéshozóktól függetlenül működjön, és kiegyensúlyozottan tájékoztasson a helyi közügyekről. A megfelelő tájékoztatás erősíti a kerületi fejlesztések átláthatóságát, valamint lehetőséget ad a lakosság számára a társadalmi kontroll gyakorlásához.

Fontosnak tartjuk, hogy a lakosság ténylegesen élni tudjon a demokratikus jogaival, ezért a részvételi demokrácia irányába teszünk lépéseket: elősegítjük a meglévő demokratikus eszközök használatát, valamint újakat is bevezetünk.

A helyi demokrácia legyen mindennapjaink része! Javasoljuk, hogy az önkormányzat rendszeresen szervezzen ingyenes képzéseket a lakosság részére, ahol megtanítják a városlakókat arra, hogy mely kérdésekben és mi módon tudnak belefolyni a döntésekbe az intézményesült demokráciában. Ezen felnőttképzési terv törzsanyaga tartalmazza a jogállamiság kereteinek ismertetésén túl az egyes intézmények szerepének tisztázását, az önszerveződés lehetőségeit és elismert formáit, valamint az állampolgári nyomásgyakorlás eszközrendszerét. Vegyük komolyan az információhoz való hozzáférés jogát! Hisszük, hogy tudatos, tájékozott polgárokkal könnyebb jól vezetni egy várost.

Újbudát igen sokféle városrész alkotja (pl. Gazdagrét, Albertfalva, Szentimreváros), amelyek eltérő adottságokkal és problémákkal rendelkeznek. Ennek tükrében javasoljuk részönkormányzatok létrehozását, amelyek a helyi ügyeket hatásosabban képesek kezelni, és az adott városrész lakóit is jobban be tudják vonni a döntésekbe. Az ott lakók közelebb érezhetik magukhoz a részönkormányzatot, mint a kerületi testületet. A részönkormányzatokon keresztül lehetővé válhat városrészi népszavazások kiírása is.

Bevezetjük a részvétei költségvetést, amelynek lényege, hogy a városlakók egy bizonyos mértékben közvetlenül beleszólhatnak a költségvetésbe. Meghatározhatják az arányokat, eldönthetik a beruházások fontossági sorrendjét, és ellenőrizhetik a közpénzek elköltését, a pályázatokat. Ezt elsőként a városrészi önkormányzatokban vezetnénk be, majd a tapasztalatok figyelembevételével kerületi szinten is.

Elkezdjük a szomszédsági kerekasztalok létrehozatalát. A külföldön sokfelé bevált gyakorlat szerint egy szomszédsági koordinátor közvetíti és képviseli az adott környéken élők javaslatait, érdekeit az önkormányzat felé, legyen szó a közvilágításról, forgalomcsillapításról, gépjárműroncsok elszállításáról, vagy szociális szolgáltatásokról. A szomszédsági kerekasztal bevonja azokat a csoportokat is, akik eddig alacsonyabb aktivitással vettek részt a közösségi életben (időseket, megváltozott munkaképességűeket, inaktívakat), hogy ők is hallathassák a hangjukat, ugyanis a lakókhoz közel álló koordinátor könnyen meghallgathatja azokat a véleményeket is, amelyek amúgy nem érnék el a hivatalos problémabejelentő csatornákat.

A kerekasztalok kialakíthatják a környék identitását, rendezvényeket szervezhetnek (nyári táboroztatás, iskola utáni elfoglaltságok, egészségmegőrző programok, idősellátás, polgárőrség, cserekörök, önsegítő csoportok, parkok és játszóterek karbantartása, faültetés, graffitik eltávolítása stb.).

Ennek különösen nagy jelentősége van akkor, ha a „szomszédságba” egy nagy volumenű infrastruktúrafejlesztés érkezik. Ilyen most a kerületben az 1-es villamos és a 4-es metró, amelyek negatív hatásai is össze tudják kovácsolni a szomszédságot – mi azonban a preventív városvezetésben hiszünk.

1.2    Közélet, civil szervezetek segítése

Jelenleg a kerületben igen korlátozott tere van a közéletnek, a civil részvételnek. Jelenleg a középületek főként a szakfunkciók ellátását teszik lehetővé, a helyi szerveződések kevés helyen tudnak rendszeresen, nyugodt körülmények között találkozni, mivel előnyt élveznek a fizető vendégeket szervező klubok. Az egyesületi és egyéb rendezvények számára gondoskodni kell arról is, hogy minél több fórumon, felületen hirdethetőek legyenek. Sokkal szélesebb körben kell lehetővé tenni, hogy a kerület bizonyos önkormányzati tulajdonú épületeinek (pl. közösségi házak, sportlétesítmények) egyes helyiségeit közcélú rendezvények megtartásához igénybe vehessék egyesületek, civil szervezetek – így is segítve a működésüket. Hosszabb távú célként javallott a kerületben működő Civil Fórumot több jogkörrel és forrással felruházni, illetve egy minimális (adminisztratív, vagy jogi) támogatást biztosítani valamennyi bejegyzett és tevékeny civil szervezet számára.

1.3    Ifjúságpolitikai kezdeményezések, a diákok részvételének elősegítése

„Egyetemi városként” kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a kerületi hallgatók és fiatalok aktiválására, a kerületi közéletben való tevékeny részvételük ösztönzésére. Hazai tapasztalatok szerint is az olyan folyamatos programok a leghasznosabbak, amelyeken keresztül a fiatalok egyrészt társadalmi felelősségvállalást tanulnak, másrészt aktív politikai részvételt gyakorolhatnak, illetve megismerik a várost és annak szükségleteit. Szeretnénk, ha az ifjabb korosztály úgy kapcsolódhatna be a helyi közéletbe, hogy annak kézzelfogható eredményei vannak; s így e korosztály tagjai hosszú távon is potenciált láthatnak magukban. Ehhez szeretnénk meghonosítani a külföldön jól bevált aktív állampolgárságot elősegítő programokat. Ilyen a diákpolgármester-választás, amelynek keretében városfejlesztési javaslatokkal pályázhatnak a kerület diákjai, fiataljai. Egy másik ilyen program a fiatalok környezettudatos gondolkodásmódját támogató kezdeményezés. Javasoljuk, hogy minél több iskola kössön együttműködési szerződést a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és végezzenek környezetépítési munkát olyan területeken, mint pl. a Kamaraerdő, Sas-hegy, Feneketlen-tó, stb.

A konkrét programok kidolgozásához alapul vesszük az Európai Unió ifjúságpolitikai céljait és az arra épülő Nemzeti Ifjúsági Stratégiát. Ez lehetővé teszi, hogy a kerület ifjúsági programjait lehívható forrásokra építhessük, pályázati pénzek bevonásával is erősíthessük a fiatalok aktív állampolgári részvételét.

1.4   Átláthatóság, közpénzek feletti döntés (beszerzések, pályázati kiírások)

Tény, hogy az átláthatósági minimum elérésével elősegíthetjük az önkormányzatok tisztább és hatékonyabb működését. A korrupcióellenességhez a lakosságnak is megfelelő informáltsággal kell bírni a korrupció természetéről és a lehetséges társadalmi és intézményes fellépésekről.

A korrupciós kockázat csökkentéséhez elengedhetetlen a társadalmi kontroll erősítése, és olyan szabályozások bevezetése a helyi önkormányzat működésében, amelyek által a közbeszerzések és pályázati kiírások átláthatóbbá válnak, a jelenleginél egyenlőbb verseny- és részvételi feltételeket biztosítanak: 

• Az átlátható gazdálkodás könnyen betartható szabályok mentén és hatékonyan folyik, a civil résztvevők folyamatos informálása és ellenőrzése mellett.
• Az önkormányzat az összes információt nyilvánosságra hozza, igyekszik elkerülni a zárt üléseket és az ott született döntéseket is – lehetőség szerint – 15 napon megismerhetővé teszi.
• A kerület kulturális, környezeti, nevelési stb. célú pályázataihoz az önkormányzat kötelezően szempontrendszert dolgoz ki, szakmai csoport közreműködésével. A bírálóbizottságnak tagja a szakértői csoport vagy annak delegáltja(i), és a bírálóbizottság üléseinek jegyzőkönyve elérhető a nyilvánosság részére.
• Az eddigi közbeszerzési gyakorlat (meghívásos közbeszerzés a sietségre hivatkozva, két érvénytelen ajánlat és egy érvényes beadása) helyett valódi közbeszerzéseket kell tartani. Ez az egyik legmagasabb korrupciós kockázat jelenleg Újbudán az üzlethelyiségek elkótyavetyélésére szakosodott ingatlanpanamák mellett!
• A közbeszerzésen részt vevő cégek tulajdonosi hátterét és pártokhoz kötődő kapcsolatrendszerét is át kell világítani, hogy az önkormányzatok ne váljanak a kampányfinanszírozási anomáliák áldozatává.
• A képviselőkre, bizottsági tagokra, és más, az önkormányzat megbízásából közreműködő személyre érvényesül az egyéni felelősség elve is: aki az átláthatóság szabályai ellen vét, közpénzek elherdálásában részt vett, közreműködött, az ne vehessen részt döntéshozóként a közéletben!

1.5          Családpolitika, szociális háló, egészségfejlesztés, -nevelés

Haladéktalanul növelni kell a bölcsődés- és óvodáskorúak által igénybe vehető gyermekintézményi férőhelyek számát. A férőhelyek számának növelése mellett a hozzáférhetőséget is könnyíteni kell, díjmentesítést vagy kedvezményes igénybevételt javaslunk a rászoruló családok segítésére. Kerületünkben számos egyedülálló szülő nevel 6 évesnél fiatalabb gyermeket; az ő gazdasági részvételüket, munkaerőpiaci bevonásukat nagyban segítheti a kedvezményes vagy ingyenes bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása. További jelentős segítség lehet, ha a gyermekintézmények nyitva tartását a szülők igényeihez, lehetőségeihez igazítjuk.

A napközbeni ellátást biztosító intézménytípusok körében a családi napközi (a továbbiakban CsaNa) intézményét kiemelten támogatjuk, ez ugyanis számos előnnyel rendelkezik a hagyományos bölcsődei és óvodai ellátással összehasonlítva, s jól kiegészíti azt. A kerületi férőhelyek számát javasoljuk elsősorban ilyen családi napközik létrehozásával növelni. Annál is inkább szükséges a férőhelyek számának növelése és a támogatásuk biztonságosabb alapokra helyezése, mert 2015-től 3 éves kortól kötelező lesz az óvodai szolgáltatás igénybevétele. A családi napközi egyrészt növeli a kerületi férőhelyek számát, másrészt jövedelemforráshoz juttat olyan nőket, akik jellemzően gyerekvállalás után igyekeznek a munka világába visszatérni, szakképzett munkavállalóként. A CsaNák a kisgyermekes családok igényeit, vagy akár a speciális igényű gyermekek ellátását, fejlesztését rugalmasabban tudják biztosítani. Ráadásul több lehetőség van egyéni igényekhez igazodni a kisebb (7 fő) létszámú csoportokban, mint a hagyományos bölcsődei, óvodai ellátás során.

A családi napközi lehetőséget ad 6 évesnél nagyobb gyermekek befogadására is (akár 14 éves korig), így egyrészt a családok további hasznos segítséghez juthatnak, másrészt a kerület is kitűzhet konkrét nevelési, oktatási irányokat, elvárásokat – például a környezettudatosságra, a természet szeretetére nevelésre, nyelvi, kulturális képzésre vonatkozóan. Fontos szempont, hogy a valódi igényekre épülő, magas színvonalú, de rugalmas ellátást biztosíthatunk a kerület minden gyermeke részére a családi napközik létrehozásának szorgalmazásával.

A kerületben számos középiskola működik, illetve számos egyetemi hallgató kötődik ide a kerületben lévő egyetemek révén. A fiatalok reproduktív és szexuális egészségének fejlesztése és tanácsadás jellegű szolgáltatás biztosítása nagyban hozzájárulhat a tanuló közösség egészséges életviteléhez, testi és lelki egészségéhez. A szolgáltatás a középiskolások számára ingyenes lenne, míg az itt lakó vagy itt tanuló egyetemisták térítés ellenében vehetnék igénybe.

Általános érvényű törekvésünk, hogy a nyugdíjasok gyógyszertámogatását szeretnénk visszaemelni a Fidesz-vezetés előtti szintre. Az aktív vagy minőségi nyugdíjas életvitel kialakításának támogatásában a kerület évek óta az élen jár. Mi a 60+ (avagy Quality Ageing) program proaktívabb terjesztését tervezzük. Ez annyit jelent, hogy a következő 1–2 év alatt az önkormányzat alkalmazottai felkeresnék az itt élő nyugdíjasokat, és egy személyes beszélgetés során mutatnák be nekik a program adta lehetőségeket. Erre azért van szükség, mert pont az a leépülőben lévő, magányos, illetve egyéb problémákkal küzdő réteg nem vesz részt a programban, akinek a legnagyobb szükség lenne a társaságra, illetve arra, hogy újra hasznosnak érezze magát.

Ehhez kapcsolódik a másik programunk az ovi-mami program, amikor a kerületi (és környékbeli) óvodákkal alakítanak ki együttműködést a nyugdíjasok, nyugdíjasklubok. Amennyiben a program beválik, úgy csökkenteni lehet az óvodai alkalmazottak terheltségét, színesíteni a gyerekek programját, és egy igazán hasznos elfoglaltságot is biztosítunk az itt élő időseknek.

1.6   Lakhatás, gazdasági hátránykiegyenlítés

A kerület szociális lakáspolitikája illetve a hajléktalankérdés kezelése az elmúlt 4 év egyik szégyenfoltja. Ha a problémák súlyával arányosan akarnánk kezelni a kérdést, akkor milliárdos beruházásokat kellene eszközölnünk, hiszen több mint ezer család van várólistán az önkormányzati bérlakásokra és félszáz ember a hajléktalanok éjjeli menedékhelyére.

Régóta fennálló, súlyos probléma Újbudán a hajléktalanság kérdése. Az önkormányzati lakások számának drasztikus csökkenése, a munkanélküliség, a hajléktalanszállók alacsony színvonala, a jogi szabályozás hibái és az önkormányzatok szociális érzéketlensége, tehetetlensége együttesen idézik elő azt, hogy méltatlan és egészségre veszélyes körülmények között élnek embertársaink. Ide tartozik, hogy az otthonnal bírók közérzetét is rontja a jelenlegi helyzet, amely közegészségügyi szempontból is problematikus (pl. a TBC-fertőzés veszélyének emelkedése). A kerület egymást követő vezetői azonban rosszabbnál rosszabb döntéseket hoztak csak a kérdés „kezelésére”, és soha nem gondolkodtak tartós megoldásban. Molnár Gyula idejében kezdődött a hajléktalanok kitiltása a közterekről, de mindkét polgármester bűnös abban, hogy csak szőrmentén kezelte az ügyet; mondván, hogy ezt a Fővárosnak kellene megoldania. Az LMP az elmúlt ciklusban több kipróbált, működő programot is előterjesztett a városvezetés felé, de mindet leszavazták. Például számos lakatlan és lakhatatlan épület van a kerületben, amit civil szervezetek hajléktalan aktivistákkal közösen újra lakóhellyé varázsolnának.

Részben a hajléktalanság, részben a lakáshiány okán is javasoljuk, hogy a kerület önkormányzata új lakáskoncepciót alkosson, amely érdekeltté teszi a tulajdonosokat abban, hogy a befektetési célú ingatlanjaikat ne üresen tartsák, hanem a kerület részére bérbe adják azokat. Így a befektető egy szerényebb, de állandó jövedelemforrásra tenne szert, a kerület pedig enyhíteni tudna a kb. 100%-os túljelentkezésén a bérlakásfronton. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy szülessen felmérés a felhasználható, potenciálisan elérhető lakásállományról, illetve a lakáscélra átalakítható ingatlanokról, beleértve a magántulajdonban lévő lakásokat is.

Gondot kell fordítani arra, hogy a lakhatással összefüggő tudnivalók (pl.: szociális ellátás, adósságkezelés) jobban eljussanak az érdekeltekhez. A hajléktalanok lakhatási jogai mellett fontosnak tartjuk foglalkozni az otthonnal rendelkezők lakhatási problémáival, azokkal a kerületi lakosokkal, akik hajszálnyira vannak a hajléktalanságtól. Ennek érdekében a meglévő kerületi bérlakásokat meg kell tartani és ki kell adni, valamint növelni kell a bérlakásállományt: főként új Fecskeházakra, illetve hasonló megoldásokra van szükség. A szociális bérlakások hosszú távú sikere és a „gettósodás” elkerülése érdekében a kerületben, lakótelepeken belül is szétszórtan elhelyezkedő bérlakások kialakítását támogatjuk. A szociális bérlakásprogram úgy lehet hosszú távon sikeres, ha egyéb szocio-gazdasági fejlődést biztosító szolgáltatások, energiaszegénységet csökkentő támogatások és közösségépítő programok is társulnak hozzá.