2017. máj 06.

Kell magasház a Kopaszi-gáthoz?

írta: irtis
Kell magasház a Kopaszi-gáthoz?

A Kopaszi-gát melletti 56 hektáros területen fog megvalósulni Budapest egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje. A BudaPart névre keresztelt beruházás során irodák, lakóházak és kisebb méretű kereskedelmi egységek épülnek majd. A legtöbb kérdést felvető elem egy 120 m magas toronyház, amelyről nem zajlott valódi társadalmi vita, így az LMP Dél-budai szervezete fórumot rendezett. 2017. május 3-án a TEMI Fővárosi Művelődési Házában beszélgetett Takács Viktor, Újbuda főépítésze és Bardóczy Sándor tájépítész Gajárszki Áron, XI. kerületi LMP-s képviselő moderálása és a közönség aktív részvétele mellett.


img_9160.png

img_9114.png

Az ügy előzménye, hogy Molnár Gyula korábbi MSZP-s polgármester és Lakos Imre SZDSZ-es alpolgármester a vád szerint pályáztatás nélkül játszotta át a Kopaszi-gát környékét az Öböl XI. Kft.-nek, ezzel anyagi előnyt biztosítva Leisztinger Tamás nagyvállalkozónak, aki - egyes hírek szerint - cserébe támogatta a szocialista politikus kampányát. A Kúria végül bizonyítottság (és nem bűncselekmény) hiányában felmentette a politikusokat.

Az mindenképp örömteli, hogy a korábban vadregényes, ipari zónából Budapest legjobban fenntartott és ma már kifejezetten népszerű parkja lett. Az időközben tulajdonost cserélt területen a portugál befektetők marketinges motivációból fordítottak nagy energiát a parkra. Ez a stratégia bevált, hiszen a Kopaszi-gát ma már egy ismert név, és az egész környék felértékelődött. Ennek köszönhetően jó áron tudták értékesíteni a területet a Fidesz-közeli Garancsi István cégeinek, akik 350 milliárdos beruházással egy új városnegyedet szeretnének építeni az Öböl mellé. "Egész véletlenül" épp a tranzakcióval egyszerre jelentette be a kormány a tehetős többgyermekes családok lakásvásárlást támogató CSOK-ot, ami jótékony hatással lesz Garancsi üzletére is. Ezen kívül a nagyvállalkozó kedvezményes állami hitelt kapott, az egész projekt kiemelt állami beruházás lett, valamint megváltoztatták a budapesti városrendezési szabályzatot: 65-ről 120 m-re növelték az épületek lehetséges maximális magasságát, ezzel zöld utat adva a toronyháznak.

Szerencsétlen Kopaszi-gátra balról és jobbról is rávetült már a korrupció árnyéka...

De nézzük a konkrét terveket! Abban egyetértés volt a két szakember között, hogy a projekt összességében megalapozott. Ez a terület eddig alulhasznosított volt, az elhelyezkedése megfelelő ilyen típusú városfejlesztés számára. Takács Viktor hangsúlyozta, hogy szükség van a város belsőbb részeinek fejlesztésére is, hogy ellensúlyozni lehessen az agglomerációba való kiköltözést. A lakó- és irodaházak között sok zöldterületet alakítanak ki, és magát a Kopaszi-gát parkját is megnövelik az öböl nyugati oldalán. Kereskedelmi funkciók csak mérsékelten kerülnek ide a helyi igények kiszolgálására, tehát emiatt nem kell számítani plusz forgalomra.

201705046.jpgForrás: BudaPart

A közlekedés viszont ettől függetlenül számos kérdést felvet - ahogy ezt a közönség soraiból többen is jelezték. 30-35 ezer embert kell majd itt kiszolgálni (ebből 4-5 ezer az új lakó), a terület közösségi közlekedése viszont erre egyelőre nincs felkészülve. Az 1-es villamos ugyan érinti a területet, de azzal csak más külvárosi területekre lehet eljutni. Szükség lesz a budai fonódó II. villamosvonal megépítésére, ami a Gellért-tértől a Duna partján érné el a Kopaszi-gátat, majd egy újabb ütemben a Budafoki úton keresztül Budafokot. A probléma csak az, hogy a beruházó mindössze a tervezés 1 milliárd Ft-os költségét vállalta, az építés több 10 milliárdos terhe a fővárosé marad. Ennél többet is el lehetett volna érni a tárgyalások során! Elvileg a tervezett Galvani híd is segíthetné a térség közlekedését, viszont az olimpia lefújása miatt (amiben az LMP is tevékeny részt vállalt) ennek a sorsa kérdéses. Mondjuk ez nem is olyan nagy baj, mert a tervek közlekedésszakmailag nem jók, a híd össztársadalmi szinten pazarlás lenne (inkább másra kellene költeni). Tervbe van véve egy új vasúti megálló építése is az Infoparknál a Kelenföld - Ferencváros vonalon. Egyébként a közlekedési problémákat már 2005-ben lehetett előre látni, mert akkor határoztak a térség beépíthetőségéről (a maival megegyező szintterület-mutatóval, ami meghatározza, hogy hány ember fogja látogatni a környéket). 

További kihívás, hogy a kerület intézményeinek (pl. oktatás, egészségügy) terhelése is növekedni fog, aminek enyhítésébe a beruházó csak részben száll be bölcsődék és óvodák helybeli építésével. A többi terület kapacitásnövelése tehát az adófizetőkre hárul, és nem is kaptunk megnyugtató választ, hogy pontosan hogyan is tervezik ezt megvalósítani.

47.jpgForrás: BudaPart

A legnagyobb vitát természetesen a 120 m magas, 33 emeletes toronyház váltotta ki. Bardóczy Sándor előadásában bemutatta a magasházak történelmi és ideológiai hátterét, valamint nemzetközi példákat hozott. Európába csak az utóbbi pár évtizedben gyűrűztek be a felhőkarcolók, és sok helyen heves viták kísérték őket. A tájépítész szerint Budapesten bőven van elég hely városfejlesztése (pl. rozsdaövezetekben), tehát önmagában a terület szűkössége nem indokolja a Kopaszi-gáti toronyház megépítését. A magasház felvet bizonyos épület-üzemeltetési, katasztrófavédelmi kérdéseket is. Például a tűzoltóság nincs felkészülve ilyen méretű épületekre, ennek a tudás- és eszközigényének a kiépítése megint csak a társadalomra hárulna. A legkomolyabb ellenérv azonban kétségkívül az, hogy a magasház jelentősen megváltoztatná Budapest városképét, hiszen még a Lánchídról is látszana, és a Gellért-hegy mellett egyáltalán nem mutatna harmonikus esztétikai élményt. További aggodalom, hogy a magasház precedenst teremthet, és a nyomában újabbak épülhetnek majd, ami Budapest egyedülálló városképének nem tenne jót. 

14558447_4c289c255f1e5a8d8ad2ad27c3865070_wm.jpgForrás: index.hu

Takács Viktor némileg megengedőbben beszélt az új épületről. Véleménye szerint a katasztrófavédelmi aggályok nem komolyak, a városképvédelmi érveket azonban részben elismerte, hozzátéve, hogy ez érzelmi kérdés. Egyetértett azzal a közönségből is érkező véleménnyel, hogy a magasház a kikerült látványtervek szerint nem szép, viszont hangsúlyozta, hogy ezek még nem végleges tervek. Mivel magányos torony lesz, szükség lenne a karcsúsítására, amit viszont nehézkessé tesznek bizonyos építészeti hatósági előírások. Túl széles alap szükséges, és ahhoz, hogy karcsúbb, szebb legyen az épület, 150 méteres magasság kellene. A szakember szerint egy 33 emeletes épület még nem igazi felhőkarcoló, és itt még nem is jelentkeznek számottevően építési és üzemeltetési gazdasági előnyök az alacsonyabb épületekhez képest. Tehát a magasháznak létesítésének szakmai vagy közvetlen gazdasági oka nincs, az kizárólag a beruházó és a városvezetés becsvágya, ambíciója miatt fog megvalósulni. Az építkezés 1 év múlva kezdődhet, és 2-3 évet fog igénybe venni.

A fórum után elég egyértelműen megválaszolhatjuk a címben feltett kérdést: semmi szükség nincs a Kopaszi-gátnál magasházra! Nem zárkózunk el ugyan az ilyen épületektől, de körültekintően kell kiválasztani az építés helyét. A Kopaszi-gáti helyszín jelentősen zavarná a budapesti városképet, és elfogadhatatlan, hogy egy vállalkozó egyéni ambíciói és jó fideszes kapcsolatai felülírják a közvéleményt és a közérdeket. Egy más, távolabbi helyszínen, pl. a Csepel-szigeten viszont elképzelhetőnek tartjuk felhőkarcolók létesítését. 

Szólj hozzá

közlekedés korrupció olimpia villamos közpark újbuda magasház gajárszki Kopaszi-gát