Gajárszki Áron: Jelentős késéssel csaptunk bele a 2011. év utolsó testületi ülésébe. Az előző havi példánkon felbuzdulva csak úgy záporoztak az interpellációk és még a kivetítőt is igénybe vették, amit először az LMP mozgatott meg szintén az előző testületi ülés keretében. Az interpelláció során a mindenkori vezetéstől kér felvilágosítást az ellenzék. Ehhez képest két fideszes interpellációra is sor került, olyan témákban amik már lefutott ügyek (UTC és óvodai férőhelyek), mely olcsó és idétlen színjátéknak egyetlen célja a félhalott szoci oroszlánba még egyet belerúgni. Szórakoztatónak is nevezhettük volna a dolgot, ha nem egy 41 napirendi pontból álló ülés kezdetén ment volna el ezzel több mint egy óra.  Nekem is lett volna egy képviselői kérdésem, de mivel az érintettekkel ezt már megvitattam, nem húztam tovább az időt és visszavontam, mondván, hogy elég színházat játszottunk már aznap.

Két előterjesztésünk is napirendre került ezen az ülésen. A Móricz Zsigmond körtér forgalomcsillapítása kapcsán, a beszűkült politikai gondolkodásmódnak megfelelően csak a Fidesz által sebtiben kreált ellen-előterjesztést (egy műSüsüt) fogadtuk el, az eredeti - múlt hónapban beadott- LMP-s előterjesztést nem, bár a kettő értelme azonos volt. Pontosabban a Fidesz, kihasználva az előterjesztésünk népszerűségét most megpróbálja a Móricznál elsütni a Bocskai úti mélygarázs tervét, ami egyáltalán nem biztos, hogy ugyanakkora lakossági szimpátiát fog kiváltani.

A második előterjesztésem a Feneketlen-tó parkjának fejlesztésére vonatkozó ötletpályázat volt, amit kiegészítettem egy tételes költségvetéssel. Emiatt sürgősséggel került napirendre, s már ezt is kifogásolta a terület önkormányzati képviselője dr. Ábrahám Katalin, aki a vitában nagyjából úgy esett nekem, mintha gyerekgyilkos, ateista és muzulmán lennék egyszerre. Igazából a többiek sem kíméltek, szóval szép kis csörte alakult ki a nap végére úgy negyed nyolc felé. Volt aki azt gondolta, hogy egy hallgatói ötletpályázat során 2 Mft-ért a hallgatókat akarom kérdőívezni, mert ők az érintettek. Ennyit az egyéni képviselők városfejlesztési szakértelméről... Kétségtelenül sok pénz 10 Mft, amit az ötletpályázat színvonalas megvalósítására kértem, de úgy látom a legfőbb hibája az volt az előterjesztésnek, hogy mindössze 8 napot hagytam a körzet egyéni és országgyűlési képviselőjének a velem való egyeztetésre, s ami még nagyobb baj volt, hogy már megint az LMP adott be valamit, ami előremutató.

A végére néhány pozitívumot is hadd említsek: három módosító indítványunkat fogadták el ezen az ülésen. Amikor ugyanis a második félévi ülésrendi előterjesztéseink közül ötöt le akartak húzni, a szocialisták védelmükbe vettek és kettő mégis visszakerült, nevezetesen a Sas-hegyi természetvédelmi pufferzóna kialakítására és a Bikás-park közösségi tervezésére vonatkozó javaslatcímek.

A legelső (januári) előterjesztésünk utóéleteként erre az ülésre jött vissza a hajléktalanellátás fejlesztésének kérdése, amiben kizárólag a Máltai Szeretetszolgálat munkáját akarják támogatni a fővároshoz igazodva. (Ez szakmailag nem indokolt, de nekik vannak jó kapcsolataik a Fidesszel.) A határozati javaslatban nem volt egyértelmű, hogy ez csak a fejlesztésekről szól, mivel a kerületnek több kiváló, hajléktalanokkal foglalkozó szervezettel van szerződése (pl: FÖE) amiket félő volt, hogy lehetetlen helyzetbe hoznak. A módosításom egyértelműsítette, hogy csak a fejlesztésekben lesz kizárólagos a Máltaiak támogatása.

Végül az albertfalvai Szent Benedek iskola két új sportpályájának építéséhez befogadták azt a javaslatunkat, hogy az építtető kezdeményezzen egyeztetést a lakossággal a sportpálya közhasználatra való megnyitásának igényéről és lehetőségeiről.

Bajomi Iván: Jómagam egyebek között az óvodai fejlesztések kapcsolatos vitában vettem részt aktívan. Mielőtt érdemben szóltam volna a kérdésről, visszatértem a testületi ülés kezdetén megtartott, Áron által már szóvá tett propagandisztikus mutatványokra. Jeleztem, hogy nem helyénvaló úgy megfogalmazni bírálatokat, hogy az ügyben elmarasztaltaknak nincs lehetőségük a védekezésre, lévén hogy az interpellációk során csak a képviselő és az interpellált személy, pl. a polgármester fejtheti ki véleményét. Minthogy mondandóm kifejtése közepette a polgármester arra szólított fel, hogy ne térjek el a tárgytól, csak némi nehézségek árán tudtam kifejteni abbéli véleményeket, hogy az ilyen mutatványok helyett meg kell teremteni a helyi közpolitikákról való érdemi, kiegyensúlyozott viták feltételeit, pl. oly módon, hogy a különböző témákhoz kapcsolódó előterjesztések elején elemzés foglalja össze a megváltoztatni kívánt helyzet előzményeit. Ezekről az elemzésekről szakbizottsági üléseken vagy internetes fórumokon bontakozhatna ki vita.

A közeljövőben elkezdődő óvodaférőhely bővítések kapcsán két módosító indítványt nyújtottam be. Minthogy az oktatási bizottság ülésén nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az amúgy örvendetes, korábban, a kerületi költségvetés kialakításakor általunk is szorgalmazott fejlesztések rohammunkában, kissé ötletszerűen valósulnak majd meg, egyik indítványomban azt szorgalmaztam, hogy október végéig komplex fejlesztési koncepciót alkosson a kerület arra vonatkozóan, hogy miként kell fejleszteni a kisgyermekek nevelését segítő kerületi intézményrendszert. Másik, a helyi fideszes többség által szintén elvetett indítványomban pedig az átláthatóság szempontját szem előtt tartva azt szorgalmaztam, hogy a részrehajló, netán korrupciógyanús döntések megelőzése érdekében a kerület új módon  szabályozza a bölcsődei és óvodai felvételek rendjét,. Sajnos javaslataimat leszavazta a fideszes többség, mégpedig úgy, hogy az illetékes alpolgármester, Molnár László nem indokolta meg, hogy miért nem támogatja módosító indítványomat.

A bezárás előtt álló Zöld Pardon helyére felállítani javasolt kerületi országzászló kérdésével is foglalkozott a testület. Egyfelől visszavonta azt a korábbi fideszes döntést, hogy az ifjúság által kedvelt szórakozóhely helyén állítsák fel a szóban forgó jelképet. A hivatalos indoklás szerint, a helybéli vezetés rájött arra, hogy nem lenne ott méltó helye az országzászlónak. Egyúttal a polgármester egy másik előterjesztést is benyújtott, és sikeresen megszavaztatott a fideszes többséggel, amelynek értelmében szakértői csoportot kell felállítani annak megvizsgálására, hogy melyik helyszín lenne a legalkalmasabb a zászló felállítására. Érdemi vita nem alakult ki a képviselőtestületben a kérdésről, csupán én fejtettem ki ama véleményemet, hogy a hazafias nevelés egyéb formáival (pl. irodalmi művek megismertetése) ellentétben én nem tartom szerencsésnek ezt a fajta jelképállítást, minthogy ez a gyakorlat túl szorosan kötődik ahhoz a két világháború közötti rendszerhez, amelyet a politikatudomány fél-autoritér rendszerként tart nyilván, és amelynek végkifejleteként emberek százezrei haltak meg miközben anyagi javakban is óriási pusztítás következett be.

Arról is határozott a képviselőtestület, hogy a kerület csatlakozni fog a budapesti önkormányzatok szerveződőben lévő szövetségéhez, melyben a főváros és kerületek (köztük az egy szem nem fideszes irányítású XIII. kerület) egyaránt képviseltetik majd magukat. A szocialista frakció vezetője ama meggyőződésének adott hangot, hogy egy ilyen szervezet, lévén hogy ellenérdekelt felek vesznek részt a működésében, nem ad majd lehetőséget a kerületi érdekek hathatós képviseltére. Jómagam, vitába szállva e véleménnyel jeleztem, hogy a komplex nagyvárosok esetében igen nagy jelentősége van annak, hogy legyen lehetőség a különböző irányítószervek, pl. a kerületek és a főváros közötti koordinációra. Példaként arra hivatkoztam, igen áldatlan az a helyzet, amikor az utca egyik oldalán lakó szülőkre rossz szemmel néznek amiatt, hogy gyermeküket a házukkal szemben lévő, de más kerülethez tartozó iskolába akarják beíratni. Míg az óvodákkal kapcsolatos hozzászólásomat alig tudtam elmondani, ezúttal a polgármester jelezte, teljesen egyetért az általam elmondottakkal.