...ülésezés

Július 28-ára rendkívüli testületi ülést hívott össze a kerületi vezetés, két nappal korábban pedig a kulturális bizottság ülésezett. Bár egy képviselő csak két bizottságnak lehet állandó tagja, és én az oktatási bizottság alelnöke vagyok, és emellett a vagyonnyilatkozatokat vizsgáló, ritkán ülésező bizottság munkájában is részt kell vennem, részint LMP-s társaim kérésére, részint önszántamból újabban két másik bizottság munkájába is bekapcsolódtam – nem szavazóképes tagként. Egyfelől az egészségügyi és szociális bizottság, másfelől a kulturális bizottság ülésein szoktam részt venni.

Most ez utóbbi tartott ülést, melynek keretében egyebek mellett a kerületben felállítani tervezett országzászló helyét kijelölni hivatott bizottság összetételéről szavaztak. Már a szavazás előtt ki akartam fejteni véleményemet, de erre a kulturális bizottság vezetője nem adott lehetőséget. Végül csak az ülés végén, az úgynevezett „egyebek” között fejthettem ki a júniusi testületi ülésen még csak részleges formában előadott ellenvéleményemet.

Elmondtam, hogy a tervet több ok miatt sem támogatjuk. Részben amiatt, hogy az országzászló-állítás a Horthy-rendszerben fogant hagyomány, márpedig nem indokolt továbbvinni ennek a két világháború közötti fél-autoritér, fehérterrorban fogant, Hitlerrel való összeborulásba, doni tragédiába, sok százezer magyar állampolgár deportálásába torkolló politikai rendszernek a hagyományait. Azt is jeleztem, az efféle zászlóállításnak erős irredenta felhangja van, és uniós tagságunkkal nyilvánvalóan nem egyeztethető össze ez a gyakorlat, amely helyett más módokon kell segíteni a határon túli magyarság ügyét. Ha pedig az új alkotmánynak kívánnának emléket állítani a zászlóval, szintén nem szabadna közpénzt költeni erre, hisz legitimációs szempontból erősen problematikus az új alaptörvény, lévén hogy egy olyan parlamenti többség dolgozta ki, amely megválasztása előtt mélyen hallgatott arról, hogy alkotmányozni akar, és főleg arról, hogy milyen irányba tolná majd el a politikai rendszert. (Köztudott, hogy az új alkotmány sok ponton ellentétes a plurális modern tömegdemokráciák alapeszményeivel, pl. a hatalommegosztás rendszerével, miként a média önálló ágként kezelése szempontjából is problematikus, stb.) Kupper András alpolgármester válaszában egyfelől azt jelezte, bár létrejött a bizottság, még az sem kizárt, hogy végül nem tesznek javaslatot a zászlóállításra. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy megfogalmazódtak olyan javaslatok is, miszerint a vitézi rend, illetve a magyar haditengerészet egykori kerületi emlékműveit is vissza kellene állítani. Viszontválaszomban röviden megismételtem, hogy mit gondolok a két világháború közötti hagyományrendszer visszaállítását célzó törekvésekről.

 A rendkívüli testületi ülésen sok olyan, akár formálisnak is mondható kérdésről kellett dönteni, amelyek semmiféle hozzászólást nem váltottak ki. Például több esetben egyes alapító okiratok adminisztratív okok miatt történt módosításáról szavaztunk. Amikor ezeket a változtatási javaslatokat teljesen rendben levőnek tartottuk, az LMP-frakció tagjaiként nem szóltunk hozzá a kérdéshez, és ezzel más frakciók tagjai is így voltak. Minthogy nem fogalmaztunk meg sem bírálatot, sem ellenvéleményt, úgy véltük, nincs okunk arra, hogy ne szavazzuk meg az előterjesztést. A szavazati arányok ugyanakkor számos esetben úgy alakultak, hogy bár nem volt semmiféle hozzászólás, ellenvélemény, több tartózkodó vagy elutasító szavazat is született. Ezeket a szavazatokat vélhetően ellenzéki pozícióban lévők adták le. Számomra felettébb furcsának tűnt az ellenzékiség efféle „módszeres”’ kinyilvánítása.

A rendkívüli ülés egy pontján az előző üléssel ellentétben ezúttal siker koronázta működésünket. A tervezett kerületi óvodaiférőhely-bővítések kapcsán két módosító indítványt nyújtottam be a júniusi ülésen, melyek egyikét sem fogadták el akkor. A férőhelyek átláthatóbb elosztását szorgalmazó javaslatom mellett az a módosító indítványom is elvérzett, amely a fejlesztési döntések jobb előkészítését szorgalmazta. Akkori javaslatomat leszavazta a fideszes többség, mégpedig oly módon, hogy az illetékes alpolgármester, Molnár László nem indokolta meg, hogy miért nem támogatja indítványomat.

A mostani ülésen újra előkerült az óvodabővítések ügye annak okán, hogy kiderült, egy átalakítás, a Kanizsai úti óvoda bővítése műszaki és gazdasági okok miatt nem valósulhat meg, és emiatt egy másik óvodát, az Albert utcait kívánják jelentős mértékben bővíteni. Ahhoz, hogy ez az új elképzelés megvalósulhasson, szükség volt a képviselő-testület áldására. A bővítések kapcsán váratlanul felmerült nehézségekre hivatkozva, illetve annak kockázatát előtérbe állítva, hogy akár meg is hiúsulhatott volna a határozatok jóváhagyása, ha netán túl sokan vettük volna ki egy időben szabadságunkat, és nem szavazóképes a testület, újfent előterjesztettem korábbi javaslatomat. Egyben emlékeztettem a képviselőtársaimat arra, hogy júniusban az alpolgármesternek a javaslat befogadását elutasító döntése, illetve a többség ennek megfelelő szavazása miatt bukott el a javaslatom. Érvelésem ezúttal sikert hozott, Molnár úr most befogadta javaslatomat, melynek értelmében november végéig fejlesztési tervet kell készítenie az önkormányzatnak a gyermekintézmények fejlesztésével kapcsolatos koncepcionális és gyakorlati kérdésekről. Ezek után úgy gondoltam, akkor járok el helyesen, ha röviden megköszönöm az alpolgármester nyitottságát.

Bajomi Iván

Környezetvédelmi tanácsnokként én nem voltam ennyire sikeres. Az ülésen kiosztott előterjesztés szerint a gazdagréti Szent Angyalok plébánia megújuló energia-hasznosításra pályáz idén.  A fűtés nélkül felépített templom komfortosabbá tételére összesen 15,5 millió forintos támogatást kért az önkormányzattól a plébánia, azonban a környezetvédelmi bizottságot egy személyben helyettesítő környezetvédelmi tanácsnok véleményét nem kérték ki az ügyben.  Pedig egy külső szem mindig tud tenni néhány hasznos észrevételt, pláne amikor a pályázatot és a megvalósíthatósági tanulmányt is ugyanaz a cég (személy) készíti el. A beadott módosító indítványomat, mely szerint figyelembe kell venni a véleményemet a pályázat beadása előtt, nem fogadták el.

Ez ellentmond az SZMSZ-ben leírt véleményezési feladatkörömnek, amit nem először sért meg a vezetés. Az eddigi legdurvább eset az intézményi energetikai auditokkal kapcsolatos közbeszerzés kiírása volt, amikor, engem is beleértve, egyetlen környezetvédelmi szakembert sem kérdeztek meg az önkormányzatnál a pályázatról. S mivel a környezetvédelmi alap felhasználását is figyelemmel kell kísérnem, elmondom, hogy a hosszas egyeztetésekkel kialakított közel 200 millió forintos 2011. évi Környezetvédelmi Alap elköltése 3 hónap után még 10%-on sem áll, miközben a legösszetettebb projektek (pl: kerékpáros fejlesztések) még az első ajánlatkérésig sem jutottak el. E tekintetben is azt érzem, hogy hiába nyomom két hónapja a vészcsengőt, a jó tervek és ötletek elúsznak, a pénz pedig áll a számlán, és nem szolgálja a kerület javát.

A májusi interpellációmban is bemutatott engedély nélküli fakivágás ügye is a testület elé került, mivel az arra megbízást adó vállalkozó fellebbezett a több mint 2 millió forintos bírság és fapótlási kötelezettség ellen. A zárt ülésen egyhangúlag utasítottuk el a határozat enyhítését.

Végül szót érdemel az a tény is, hogy augusztus 1-től új rendőrkapitányt kap a kerület. A régi kapitányunk leszerel, és egy biztonsági céghez szerződik. Szerencsére Balázs Norbert  marad a kerületben is, mivel a közbiztonsági alapítvány munkáját segíteni fogja a jövőben.

Gajárszki Áron