Amikor először jöttem a fővárosba a 90-es évek közepén, a körtér nem volt egy felemelő látvány: vizelde a Gombában, hatalmas, kaotikus forgalom, dugók, autóutak és vágányok keresztbe-kasul a téren. De jött a metróépítkezés és furcsa módon levegőhöz juttatta ezt a még így is iszonyú forgalmas környéket pusztán azzal, hogy a Fehérvári útról megközelíthetetlenné tette. Az autósok lényegében gond nélkül átszoktak más útvonalakra: a Petőfi hídra, a Budafoki útra, a rakpartra: az addigiaknál látványosan nagyobb dugók nem alakultak ki az építkezés miatt a lezárások utáni első, átmeneti napoktól eltekintve.
...

Miért jó a metróberuházás? Nem azért, mert lassan 2 éve kerülgetjük a kerítést a Móriczon, nem azért, mert egyszer talán majd elindul a metró, és nem is azért, mert kiépült az aluljáró a Móriczon (amit mellesleg úgy tűnik, mindenki utál, hisz alig van forgalom).

A metróberuházás jó, mert a segítségével olyasmit sikerült modellezni, amiről egyébként évtizedekig győzködhettük volna a városvezetőket: a kerület igenis tud létezni anélkül, hogy a legfőbb terét ezer autóút szelné át! Hála a metróberuházásnak tudjuk, az autósok valahogy csak eljutnak a célhoz a Fehérvári útról a Móricz érintése nélkül is és valahogy a Szabadság híd felől érkezők is eljutnak haza anélkül, hogy a Móriczra vagy Fehérvárira ...