Közhely, hogy túl sok a bevásárlóközpont, elszívják a vásárlóerőt a kisboltokból és szükségtelen közlekedési forgalmat generálnak. Ezek tények. Azonban az is tény, hogy plázák márpedig vannak, sőt a plázastop ellenére (ami megint egy LMP-s kezdeményezés volt, amit kiherélve fogadtak el) lesznek. Az Etele téri Pláza előzetes vizsgálati dokumentációja most van kifüggesztés alatt 2012. január 27-ig a 11. kerületi önkormányzat környezetvédelmi osztályán. Bárki megtekintheti és kérdéseket, véleményt írhat róla a zöldhatóságnak. Megtettem. - Némi jogi huzavona után érintett magánszemélyként, mert nem fogalmazhatok meg a környezetvédelmi osztálytól eltérő álláspontot. Igaz, nekik nincs javaslattételi joguk, legfeljebb megtagadhatják a hozzájárulást, ha ezt valamelyik helyi rendeletünk indokolja.

Tisztelt Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Igazgató Asszony, Kedves Dolla Eszter!

Áttekintve a dokumentációt az alábbi javaslatok merültek fel bennem:

1. A 2.1.6 pontban vázolt ZÖLD HÁZ koncepció megvalósulásához elfogadott szempontrendszer az én szememben hiányos, arról nem szólva, hogy jobban örülnék, ha világszerte elfogadott LEED szabványnak kívánna az épület energetikai szempontból megfelelni és nem a BREEAM-nak. A kifogásolt pontok:
2. A szelektív hulladékgyűjtésnél fontos volna ezt nem (csak) utóválogatással megvalósítani, hanem legalább kétféle (újrahasznosítható és kommunális hulladék edényzettel gyűjteni ezeket). Megjegyzem, előremutató volna a biológiai úton lebomló hulladék higiénikus gyűjtési- és komposztálási lehetőségeit megvizsgálni. 
3. A napkollektoros melegvízellátás jól mutat a hétvégi házakon, de egy 8 szintes épületen kevés a környezettudatos címke kiérdemléséhez. Javaslom a gázkazánok helyett a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítését, tekintetbe véve a kerület kimagaslóan rossz levegőminőségét, melyet az épület által generált autóforgalom eleve rontani fog.
4. Az árnyékolástechnika alkalmazása valóban előremutató és bevásárlóközpontoknál nem túl gyakran alkalmazott (megtérülő!) energiahatékonysági befektetés, ezért célszerű volna nem csak a déli, de a keleti és a nyugati oldalon is telepíteni ezeket. Javaslom kiszámolni, egy intelligens vezérlésű, klimatikus árnyékolórendszerrel való létesítés megtérülési idejét, mivel ebben az esetben az épületbe nem kellene mesterséges (és energiafaló) klímaberendezéseket telepíteni, mindössze egy éjjeli levegőcserélővel megoldható lenne az épület hűtése.
5. A víztakarékos szaniterek használata ismét egy általánosan elterjedt gyakorlat. Ha itt előremutatóak szeretnének lenni, javaslom (és kérem) a vízmentes pissoir-ok telepítését.
6. A "vastag külső szigetelés" megfogalmazás helyett jobban örülnék, ha meghatároznák, hogy A+ energetikai kategóriájú épületet szeretnének a 176/2008. kormányrendelet alapján. Itt bizonyítani lehet a környezetvédelem iránti elkötelezettséget és a hosszú távra tervezést. (Ez egyébként nem kivitelezhetetlenül drága kategória: a dán és finn előírások sokkal szigorúbb U tényezőket írnak elő.)
7. Örülök, hogy hidrodinamikai modellezést tartalmazó hidrogeológiai szakvéleményt kérnek, tekintve, hogy az épület nyugati része 10 méterrel van a talajvízszint alatt a 8. ábra szerint, ráadásul a legalsó szint csak részben kerül kiépítésre, mivel beleesik a 4-es metró alagútjának a védőtávolságába.
8. Nem értem, mi szükség a 4. melléklet 1. ábráján feltüntetett P+R parkolóra itt, Kelenföld leendő belvárosában. Amennyiben itt parkolóhely igény lép fel, az azt jelenti, hogy a 4-es metró és a kapcsolódó fejlesztések nagyon rossz irányt vettek és nem sikerült a városhatáron kívül tömegközlekedésre átrakni az autósok zömét.
9. Mivel a terület sűrűn lakott, szeretném javasolni, hogy készíttessenek környezeti hatástanulmányt a 314/2005. kormányrendelet alapján, s így a lakosság véleményét közmeghallgatáson is ki lehessen kérni.

Engem ez a dokumentáció arról győzött meg, hogy ez a beruházás egy hagyományos ingatlanfejlesztés, amit igyekeznek zöldre festeni. Személyes meggyőződésem, hogy a pénzügyi rendszerekhez hasonlóan, az ingatlanfejlesztések, és végre a fogyasztói igények is átalakulóban vannak. Struccpolitika azt gondolni, hogy valóban sikeres lehet egy bevásárlóközpont, amivel egy városrészben vagy 20 hipermarket, 2 elit bevásárlóközpont, valamint 3 kisebb bevásárlóközpont is üzemel. Kérem, hogy észrevételeimet tolmácsolja az ingatlanfejlesztő és a befektető felé!

Köszönettel:

Gajárszki Áron

Budapest, XI. kerület, Fejér Lipót utca (Kelenföld)