2013. már 02.

Miért nem vetettük el a költségvetést?

írta: eperfa
Miért nem vetettük el a költségvetést?

Bejegyzés alcíme...

Gajárszki Áronnak egy brüsszeli zöldpárti rendezvényen való részvétele miatt  a 2010-ben létrejött kétfős LMP frakció tagjai közül csupán én vettem részt a múlt heti képviselőtestületi ülésen. Ez utóbbi egyik fő napirendi pontja a kerületi költségvetés vitája volt. A pénzügyi terv bevételi és kiadási oldalán szereplő fő összegek jelentősen lecsökkentek az előző éviekhez képest, ami elsősorban arra vezethető vissza, hogy több pénzigényes feladat elkerült az önkormányzattól, és ezzel egy időben a kerület számára rendelkezésre álló bevételek és költségvetési támogatások is lecsökkentek. 

A pénzügyi bizottságban a költségvetés tervezetével kapcsolatos szavazáson az egykoron a testületbe az LMP által delegált Kelemen-Baross Diána tartózkodott. Dia azért szavazott így, mert megítélése szerint teljesíthető, mértéktartó módon megalkotott, jelentős tartalékok-összegeket is magában foglaló költségvetést készített a kerület vezetése. Diához hasonlóan én is tartózkodtam a testületi ülésen.

A szavazás előtt elmondtam, hogy összességében józan módon megalkotott, viszonylag takarékos, a túlköltekezés hibájába nem eső költségvetéssel van dolgunk. Ugyanakkor szóltam arról is, hogy a költségvetés egy olyan társadalmi kontextusban született, amikor az állam kezébe vándoroltak át fontos feladatok. Ez persze önmagában még nem lenne baj, hisz önmagában sem a helyi szintű, sem az állami szintű feladatmegoldás nem feltétlenül elvetendő. Főként az jelent gondot, ha a nyilvánosság ellenőrzésére nincs kellő lehetőség helyi vagy országos szinten.

Márpedig mindkét probléma észlelhető napjainkban. A kerületben megtapasztalhattuk, hogy a 2010 óta tartó ciklusban egyre romlottak a helyi nyilvánosság jellemzői, hisz egy, a polgármestert és a többséggel rendelkező politikai erőt szolgáló nyilvánossági rendszer alakult ki, amely nem ad teret a kritikai nyilvánosságnak.

Ugyanez érvényes országos szinten. Az iskolák állami tulajdonba vétele sem feltétlenül azért kifogásolható, mert az intézmények elkerültek az önkormányzatoktól, hanem azért, mert az állami szervek napjainkban nagy hajlamot mutatnak arra, hogy kontrollálatlan Leviátánként igazgassák a polgárok dolgait. Így például bizonytalan státuszú kulturális testületek kapnak meg nagy értékű kulturális létesítményeket, mint például ez a Műcsarnok vagy a Vígadó esetében történt. Azaz az állam feletti polgári ellenőrzés feltételei hiányoznak napjainkban. Ezek korábban, a 2010 előtti időszakban sem voltak tökéletesek, de semmi sem kényszerítette a mostani kormányzatot arra, hogy átgondolatlan és a társadalmi ellenőrzés feltételeit gyengítő reformokat vezessen be. A közigazgatás átalakítása során lehetőség lett volna arra, hogy egy erős, de választott önkormányzatisággal rendelkező járási szintet hozzanak létre, ehelyett dekoncentrált hivatal igazgatja a járásokat, ugyanakkor elválasztották egymástól az oktatást és a közigazgatás többi ágát. Sok-sok ilyen problémát észlelhetünk, és ezeknek tudatában kell gondolkodni a helyi költségvetésről. Összefoglalóan azt mondanám, hogy egy rosszul kormányzott országnak egy aránylag kiegyensúlyozott, mértéktartó helyi költségvetésével állunk szemben. A költségvetés hiányosságaként azt említettem, hogy a bölcsődei létszámok növelése és a hajléktalan-ellátás nem jelent meg fontos prioritásként a tervezetben.

A testületi ülés számos más előterjesztéséhez is hozzászóltam. Távollévő Áron barátom szócsöveként jeleztem, hogy az időnként árvízveszélyt okozó Hosszúréti árok tervezett átépítése során nagyobb mértékben kellene alkalmazni olyan megoldásokat, amelyek a víz gyors levezetése helyett annak megfogását, tározását tennék lehetővé.

A kerületi Környezetvédelmi Program intézkedési terve kapcsán szóvá tettem, hogy az előző évhez képest jelentősen csökkent a program költségvetése. Ugyanakkor örömmel nyugtáztam, hogy a terv kidolgozásába bevonták Gajárszki Áront. Ezután annak fontosságát hangsúlyoztam, hogy végre jelentősebben fejlesszék a kerület kerékpár-útjait.  

Minthogy az intézkedési tervben a közösségi kertek is szerepeltek, szóvá tettem, hogy a kerület első, Őrmezőn létrejövő közösségi kertjének megszervezése kapcsán összehívott fórumra nem hívták meg Áront, holott ő a kerület környezetvédelmi tanácsnoka, és kezdeményező szerepet játszott e közösségfejlesztő tevékenységi forma kerületi meghonosításában. Minthogy már korábban is sokszor előfordult, hogy Áront nem vonták be kellőképpen a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekbe, illetve nem hívták meg ilyen témájú rendezvényekre, kénytelen voltam kicsinyesnek minősíteni a meghívás elmulasztását.

A közösségi kert kapcsán rendezett fórumon készült képen a Fidesz nevében politizáló Hoffmann Tamás polgármester, valamint Junghausz Raymund és Endrődi József önkormányzati képviselők láthatók. Gajárszki Áron környezetvédelmi tanácsnok a középen ülő polgármester melletti széken nem látható.Ormezo.jpg

dr. Bajomi Iván

(Párbeszéd Magyarországért)

Szólj hozzá

újbuda képviselő testület zöldfelület őrmező bajomi gajárszki