Sürgősséggel tárgyalta a XI. kerületi képviselő-testület október végi ülése azt az előterjesztést, amely igen jelentősen korlátozza azokat a területeket, ahol egyáltalán megtűrik a hajléktalanok jelenlétét. Arra hivatkozva tette ezt a kerület vezetése, hogy a Fővárosi Önkormányzat sürgős választ vár a kerületektől azt illetően, hogy ez utóbbiak milyen további területeket akarnak a tilalmi listára venni. Az előterjesztéshez kapcsolódó különféle dokumentumokat - más sürgősséggel tárgyalt előterjesztések anyagához hasonlóan – eddig még nem helyezték el a kerület  honlapjára.

                A  lakhatási jogot kikényszerítő joggá változtató sikeres párizsi tiltakozómozgalom sátrai  

Jómagam már a napirend vitája során javasoltam, hogy egyáltalán ne vegyük fel az ülés napirendjére ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy nagyon rossz irányba menő javaslatokról van szó, amelyekhez a kerületnek nem szabadna csatlakoznia. Javaslatom nem talált meghallgatásra.  

A vita során elmondtam, hogy a tervezett intézkedések, hasonlóan a Fidesz kormány eddigi három éve alatt hozott hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedésekhez, a múltba, a dologházak világába visznek vissza bennünket, hiszen akár elzárással is büntethetőkké válnak a legelesettebbek.  Szóvá tettem azt, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróság állásfoglalásán is könnyedén átlépett, amikor beépítette az Alaptörvénybe a hajléktalanok büntetését. Jeleztem azt is, hogy az előterjesztéshez mellékelt  térkép alapján, amely a közintézmények (iskolák, stb.) köré vont, a hajléktalanok számára tiltott 200 m-es köröket tünteti fel, világosan kirajzolódik az, hogy a fedél nélküliek a kerület jelentős részéről ki lesznek szorítva,. Ez közvetlenül veszélyezteti majd életben maradásukat, hiszen a kevésbé frekventált helyeken kéregetésből nem gyűlik majd össze a napi megélhetésüket minimálisan szükséges pénz. Ugyancsak elmondtam, hogy a problémákat teljesen rosszul közelíti meg a szabályozás, amely szakértői vélemények szerint egy sor nem kívánt hatással is jár majd, hiszen egyes hajléktalanok a tiltott területeken kívül eső kapualjakban húzzák majd meg magukat, ott okozva esetleg gondot a kerületi polgároknak. Jeleztem, hogy a probléma kezelése igen összetett megközelítések egyidejű alkalmazását tenné szükségessé, hiszen egyebek között a pszichiátriai intézmények helyhiányával is összefügg a fedéltelenség. Elmondtam ugyanakkor, hogy a hajléktalanság gyökerei elsősorban a lakhatás megoldatlan kérdéseire vezethető vissza. Így többek között a szociális bérlakás-rendszer fejletlenségére, akárcsak arra, hogy a lakhatáshoz nyújtott támogatások alig léteznek, illetve a meglévők nem eléggé célzottak (lásd. pl. azokat, amelyek a jólétben élőket is segíti, holott a gazdaság mai fejlettsége mellett ez nem lenne indokolt). Szóltam arról, hogy foglalkozni kellene az üresen álló lakások kérdésével, illetve azzal, hogy miként lehetne hasznosítani lakhatásra a nem lakhatási célokat szolgáló üresen álló ingatlanokat. Ebben támaszkodni kellene civil szervezetekre is, miként ez Nagykanizsán is történt. (Itt a tartozást felhalmozott családokat segítettek önkéntesek önkormányzati lakásuk energiatakarékos felújításában és egyben tartozásuk ledolgozásában.) Hivatkoztam arra is, hogy egyes országokban kikényszeríthető joggá tették a lakhatást.

Jeleztem továbbá, hogy a laktatás a hazai klimatikus viszonyok következtében, illetve a társadalmi viszonyok mai szintje mellett olyan alapérték, amelynek érvényesülését nem szolgálja kellőképpen a szálláson való elhelyezés, amely nem teszi lehetővé egyebek között a párkapcsolatban való élést. Hozzászólásomban megismételtem azt a korábbi javaslatomat, hogy Újbuda a Fővárossal és a város  más kerületeivel együttműködve dolgozzon ki egy komplex tervet, amely érdemben kezeli a lakhatási problémákat.

Újabb területekkel bővült a tilalmi lista

Az október 24-én tárgyalt XI. kerületi előterjesztés egyébként a főváros által kidolgozott lista bővítésére tett javaslatot, bevonva a területek közé a Feneketlen tó környékét, valamint a Függetlenségi parkot, illetve néhány Kamara erdő közeli kertes házas utcát. Egy sasadi fideszes képviselő a Sas-hegy oldalában lévő bokros résznek a listára való felvételét is javasolta. Ezt a kiegészítő javaslatot befogadta a polgármester, és végül az egész tervezetet elfogadta a testület. A testület jobbikos képviselőnője is megszavazta az előterjesztéseket, míg a baloldali ellenzék egyöntetűen ellene szavazott. Ugyanakkor a szocialisták megszavaztak egy szépségtapasznak tekinthető, érdemei változásokkal nem kecsegtető fideszes módosító indítványt, amely a Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködésre vonatkozott.

A Sasad-ügyében felszólalt fideszes képviselő egyébként a fiatal korában, az 1970-es években ösztöndíjasként Svédországban szerzett tapasztalatait is előhozta a vitában, mondván, hogy ott is kizsuppolták a városközpontból a fedélnélkülieket. (Párttársai körében nagy megelégedést kellett ez közlés, azt mondogatták egymásnak, lám, a "fejlett Nyugat" országai sem jobbak a Deákné vásznánál. A szociális ügyekért felelős alpolgármester pedig olcsó szociális demagógiának titulálta az előterjesztést bíráló megnyilatkozásokat. Molnár László hiányolta, hogy nem szóltunk arról, milyen sokat tesz a kerület hajléktalanok ellátása, illetve a lakhatás támogatása érdekében. Visszatérő eleme volt a vitának, főként fideszes részről, hogy a mi kerületünk egyedül nem tudja megoldani ezt a súlyos szociálpolitikai kérdést. Egyes szocialista és fideszes hozzászólók a hajléktalanok helyzetét javítani hivatott napi segítségnyújtás fontosságát hangoztatták. Gajárszki Áron viszont velem egyetértően azt mondta, megkerülhetetlen dolog a lakhatási ügyek megoldása.

A testület kérésemre szavazott arról, hogy válaszolhassak az alpolgármester által mondottakra. Válaszomban jeleztem, hogy a világ előre megy a hajléktalan-ügy kezelése terén, és a négy évtizeddel ezelőtti svédországi tapasztalatok nem mérvadóak, hisz lehetőség van a kérdés komplex és érdemi kezelésére. Az  újabb és újabb csengetésekkel végül ellehetetlenített hozzászólásom végén megismételtem, hogy elégtelen a férőhelyek egyszerű bővítése, valójában kezdeményezően kellene fellépnie a kerületnek egy komplex fővárosi fejlesztési stratégia kialakítása érdekében. 

Keresztény értékeket hangoztatók jézusi tanításokkal szembeforduló javaslata

A vita során egyébként az egyik szocialista képviselőnő pozitív kezdeményezésként szólt Gajárszki Áron három évvel korábbi előterjesztéséről, amely  a Kamaraerdő mellett működő, viszonylag emberséges szállás továbbfejlesztésére vonatkozott, és amellyel akkor nem foglalkozott érdemben a kerület. A vitában egy szocialista képviselőnő abbéli csodálkozásának adott hangot, hogy a kereszténységre hivatkozó pártok tagjai hogyan képesek ilyen, a jézusi tanítással szembeforduló javaslatokat támogatni.

Vita egy számvevőszéki elemzés körül

Heves vita bontakozott ki az ülésen a kerületi önkormányzat gazdálkodását több évre visszamenően értékelő számvevőszéki elemzéséről. Az elsőként szót kérő szocialista képviselőnő szerint a szóban forgó független testület dokumentuma azt bizonyítja, hogy a jelenlegi fideszes vezetés rendszeresen felemlegetett vádjaival ellentétben Molnár Gyula polgármestersége idején nem jellemezték anomáliák az önkormányzat működését. Farkasné Kéri Katalin e szavai kapcsán jeleztem, szerintem nem helyénvaló független testületként aposztrofálni a Számvevőszéket. Elmondtam, hogy 2010 után a kormánypárthoz kötődő személy került e szervezet élére, miként más magas rangú testületek (pl. Médiatanács, a bíróságokat felügyelő testület), is fideszes irányítás alá kerültek, általában hat, kilenc vagy akár 12 évre. A szóban forgó születési hibák egyebek között a Számvevőszék állásfoglalásaira is árnyat vetnek, hisz csökkentik a szervezet állásfoglalásainak hitelességét. (A jelentés vitája során egyébként a fideszesek arra helyezték a hangsúlyt, hogy a jól is működött a polgármesteri hivatal apparátusa, több egykori politikai vezető esetében fennáll annak lehetősége, hogy súlyos visszaélések miatt elítéli majd őket a bíróság.) Kupper András szavaimra reagálva azt emelte ki, hogy a Számvevőszék elnökét mindig a Parlament választja meg, és a 2010 után a Fidesz a Számvevőszék egykori elnökét a Költségvetési Tanács elnökévé tette meg, és ugyanakkor egyik alelnökének Székesfehérvár volt szocialista polgármesterét választotta meg.

Viszontválaszomban elmondtam: való igaz, hogy a Parlament választja meg a Számvevőszék elnökét, és ugyancsak helytálló, hogy jelentős többséggel rendelkezik a Fidesz a Parlamentben. Ennek következtében teheti meg azt, hogy nem gyakorol önmérsékletet ilyesfajta kérdésekben. Így jöhet létre Magyarországon egy lényegében a Fidesz által delegált Médiatanács. Sokkal elegánsabb állapotok lennének országunkban, ha a szakmai képzettséget, szakmai múltat részesítenék előnyben, és a politikai lojalitást kevésbé nagy súllyal esne latban az olyan magas közjogi méltóságok kiválasztásakor, mint a Médiatanács, az Állami Számvevőszék és a bíróságokat felügyelő tanács tagjai vagy vezetői, és még lehetne sorolni…

Domokos László, a Állami Számvevőszék 12 évre megválasztott elnöke, aki 1998 és 2002 között a Fidesz parlamenti frakciójának frakcióvezető-helyetteseként működött 

Névhasználat és stadionépítés

Az ülésen tárgyaltunk még egy olyan előterjesztés, amelynek értelmében a jövőben nem csupán az Újbuda név használatát szabályozhatja majd az Önkormányzat, hanem a kisebb városrészek (pl. Őrmező, Gazdagrét, stb.) estében is megteheti majd ezt. E napirend kapcsán felvetettem, az egyesülési jogot veszélyeztetheti az, ha a polgárok valamilyen önálló szerveződése esetében meg lehetne akadályozni egy városrész nevének felvételét. Teszem azt, ha egy olyan civil szervezet létrehozását kezdeményeznék a gazdagréti stadionépítési terv megvalósítását megakadályozni kívánó polgárok, amelynek nevében benne lenne a Gazdagrét név, igen visszás lenne, és az egyesülési jogot korlátozná az, ha a kerületi döntéshozók megakadályozhatnák e név felvételét. A gyorsított eljárás keretében felvetett gondolataimra nem reagált a polgármesteri vezetés.

A lakossági ellenállás miatt Gazdagrét esetében még elállhatnak a döntéshozók a stadionépítéstől

A gazdagréti stadionépítés ügyét egyébként az ülés során még egyszer szóba hoztam. A sportlétesítményekkel kapcsolatos anyagi kötelezettségvállalásokat taglaló előterjesztés kapcsán kérdeztem meg, hogy ezek körébe beletartozik-e a Gazdagrétre tervezett stadion megépítése. E terv kapcsán egyfelől arra utaltam, hogy igen problematikus az, hogy a Gazdagrétre tervezett létesítményről nem sikerült semmilyen dokumentációt kapnom a polgármesteri hivatal apparátusától. Egyúttal azt is jeleztem, hogy a gazdagréti lakók körében aláírásgyűjtés folyt a terv megvalósításának megakadályozása érdekében.

A polgármester kérdésem adott válasza alapján úgy tűnik, egyelőre még nem fenyeget az a veszély, hogy hamarosan stadion nő majd ki a földből a gazdagréti lakótelep közvetlen szomszédságában.

A lakossági ellenállásnak is szerepe lehet abban, ha nem valósul meg a Gazdagrétre tervezett stadion (A fenti szellemes montázst Gajárszki Áron képviselőtársam készítette a május 31-i testületi ülésről készített beszámolójához.)

Hoffmann Tamás jelezte, hogy a mostani előterjesztés nem érinti a gazdagréti stadionépítés ügyét, amelyről még nincs döntés. Mint mondta, ezt a kérdést amúgy is át kell gondolni, hiszen nem lehet egy-egy területet fölöslegesen megterhelni. Ugyanakkor a polgármester azt is jelezte, véleménye szerint esetenként néha túlzók azok a félelmek, amelyeket egyes beruházások keltenek a lakók körében.

Bajomi Iván

Önkormányzati képviselő

Párbeszéd Magyarországért Párt