Budapest hajdanvolt örökös polgármestere az enyészetből visszahörögve kinyilvánította, hogy továbbra is kész lenne a mi testrészeinkkel veregetni kedvenc házicsalánját. Ha valaki esetleg elfelejtette, hogy miért kellett takarodnia Budapest éléről, akkor most egy kicsit felfrissíthette kritikus emlékezetét.

A fent nevezett per pillanat azzal került reflektorfénybe, hogy a metróépítés körüli korrupció rá eső részét is vizsgálják. Vizsgálják csak, mindegy. Mondjuk, abban igaza van, hogy homályos célozgatások helyett hozzanak mindent nyilvánosságra – jól állt volna neki ez a hozzáállás annak idején is.

Szerintem azonban a nyílt korrupció csak hab lenne a tortán. Már a metró tökéletes városellenessége, a gazdasági számítások, illetve bármiféle józan megfontolás mellőzése (persze a közlekedésszakmával társtettességben) megérne egy jó hosszú büntetést. Ez volt az a beruházás, amire száz év múlva majd úgy fognak emlékezni, mint ami pecsétet tett Budapest világvárosi létének végére. Azt, hogy húsz-harminc nem túl zsíros év szinte minden közlekedésfejlesztési pénze egy lehülyített piros hetes föld alá tételére, illetve minden potenciális korrekció ellehetetlenítésére ment el, nem bírja ki a város.

De nem véletlenül beszélünk a dicsőséges magyar álbaloldal egy tagjáról. Azt mondja ez a drága ember:

ritkítani kéne a 7-es buszcsaládot, meg kell szüntetni a Kossuth Lajos utcától a buszsávot, ezzel javítva a 4-es metró kihasználtságát

Mintha még állnának polgármestersége kommunikációs díszletei, mintha egy másodperc se telt volna el, mintha szintén dicsőséges utódai nem fejezték volna be az egész beruházást az utolsó csavarig úgy, ahogy ő megálmodta, és nem kellene azzal együtt élnünk. Ott folytatja, ahol abbahagyta.

Inkább ott hagyja abba, ahol folytatná! A dicsőséges utódoknak legyen mondva, eddig félszívvel és a dicsőséges szakma által megálmodottnál sokkal lassabban teszik tönkre a „párhuzamos” felszíni közlekedést, de például Törökbálintnak és a XXII. kerület egy részének már így is klasszisokkal romlott a hozzáférése a budai belvároshoz (aminek kerületünk szintén dicsőséges vezetése inkább motorja mint gátja volt).

Demszky Gábor folytatná. Tönkretenné a maradék buszközlekedést, csak hogy a metrónak legyen utasa. Nem kellene akkor már a cukrászdákat is bezárni, hogy azok helyett is inkább a metrón üldögéljenek az emberek?