Nagyon tanulságos három hét volt ez. Rengeteg arc, élettér, probléma és látásmód megismerése szűkebb hazámban.

Számomra a legszomorúbb dolog, ami kiderült, hogy az emberek egy nagyon nagy része képtelen elhinni, hogy lehet más a politika. Mivel láthatóan mi vagyunk az egyetlen hiteles társaság amely egyedüliként tud építeni az állampolgárok áldozatkészségére és józan eszére, a legképtelenebb hazugsággal igyekeznek becsapni magukat, gyakran sikerrel. El kéne nekik mondani, hogy mi mennyire mást akarunk mint az a rossz emlékű párt, de hogyan, ha nincs pénzünk?

Elszomorító volt az is, hogy mennyi intelligens és egzisztenciával rendelkező embernek merül ki abban a politika, hogy "én az Orbán Viktorban hiszek, mert jót akar", de a tényekkel, vagy konkrét ügyekkel nem fárasztja már magát. Ők is apolitikusak csak kicsit másképp.

Kiderült, hogy komolyabb médiajelenlétünk továbbra is csak kampány idején van, és nem építhetünk arra, hogy a honlapunkról tájékozódnak majd az emberek, mert nem érdekli őket a politika. A választók továbbra sem tudnak semmit arról, hogy a közügyek intézését hogyan alakítanánk átláthatóbbá és igazságosabbá; vagy milyen forradalmi elképzeléseket foglal átgondolt rendszerbe a programunk. Nyilvánvaló lett, hogy kell nekünk a  saját média, mivel független médiumot sajnos nem lehet találni. Talán rövidesen lesz rádiónk...

Alkalmam nyílt egy volt SZDSZ taggal is beszélni a minap. Alapérték volt neki, a kölcsönös lobby és összetartás, a "te segítesz nekem én segítek neked", hozzáállás. Persze mindez közbeszerzéseknél, s egyéb elvileg objektív elbírálású ügyeknél. Ő is sokallta, amit a most függetlenként induló közpénzen lett milliárdos volt szabad demokraták műveltek az elmúlt 20 évben. Főként azt nehezményezte, hogy még mindig éhesek. Azonban alapvetően természetesnek vette, ahogyan a politika a közpénzekkel bánik... Már nem érzem túlzásnak azt a kijelentést, hogy Magyarország jövőjére nézve a rendszerváltás óta a legkártékonyabb párt az SZDSZ volt. De azt sem hiszem, hogy a többi sokkal jobb gazda volt.

Óriási motivácót jelent nekem, hogy nyilvánvalóvá tegye a csapatom: önzés nélkül is irányítható egy város(rész), s egy poltikus igenis lehet jó gazdája a közpénzeknek. Az LMP pedig igenis az érem másik oldala az SZDSZ-hez képest, amely mellett az egész politikai elit féldomborműve ott díszeleg.

A választókat meg fogjuk ismertetni valamennyi lehetőségükkel, melyekkel a közügyekbe bele tudnak szólni, sőt ha lehetőségünk lesz rá, újabbakat (pl: részvételi költségvetés) is bevezetünk. Erre tesszük fel a következő éveink! ;-)

Nagyon sok szívemnek kedves civil kezdeményezés elvérzett, vagy el sem indult ezen a választáson, amit egyértelműen a kormánypártok számlájára írok. Igyekszem majd az ő véleményüket is meghallgatni képviselőként. Ugyanakkor azok a szervezetek, amik el tudnak most indulni mégjobban megerősödtek, s talán hamarabb a fidesz nyakára hágnak, mint gondolnánk. Láthatóan Budapesten elég gondolkodó él, aki nem kér a demagógiából...

Gajárszki Áron

az LMP 11. kerületi polgármester-jelöltje