Szűk egy hét múlva ismét filmet vetít az A38 mozi. A dátum számos idétlen film ihletője volt a horror fénykorában. (Nekem a legrosszabb emlékem, hogy hatodikos koromban ezen a napon írtam matekdogát.) Most egy nagyon is valós és sajnos gyakori rémtörténettel borzoljuk az ökoszociális érzékenységünket. (Állítólag mindenkinek van olyan.) Valamint, a mozi előtt még bepótoljuk a múltkor kihagyott bájos kisfilmet a bankrendszerről, és ezúttal az újbankokról szóló tájékoztató sem marad el.

A Darwin rémálma leendő vendégünk, Szabó Rebeka szerint azért jó és tanulságos film, mert jó összefoglalást ad számos olyan akut problémáról, amiknek a következményivel nekünk és a gyerekeinknek szembe kell néznünk. Egyrészt bemutatja az ökológusok számára már rég ismert invázió jelenségét, amikor egy idegenhonos, legtöbbször az ember által akarva vagy akaratlanul behurcolt faj egy új élőhelyen megtelepedik, és villámgyorsan elterjed, komoly károkat okozva az eredeti ökoszisztémában. Azt is láthatjuk, hogy az eredetileg a gyors gazdasági haszon reményében tett emberi beavatkozások kicsit hosszabb távon milyen gazdasági károkkal járhatnak. Harmadrészt az idegenhonos növények vagy állatok inváziója a fajkihalások és az élőhelypusztítás mellett az egyik legsúlyosabb, a biodiverzitást csökkentő folyamatok egyike.

További, ha lehet még drámaibb aspektusa a filmnek az, ahogyan a "fejlett Észak" kihasználja és nyomorba dönti a "fejlődő Delet". Afrika klasszikus gyarmatosítása után tovább folyik természeti erőforrásainak kifosztása. Az igazságtalanul elosztott erőforrások mellett a korrupció és a fegyverkereskedelem hatásaival is szembesülnünk kell, mintha csak direkt zsúfolták volna össze egy filmbe a globalizáció következtében az egész Földünkön jellemző konfliktusokat. Nekünk, a világ szerencsésebbik felén élőknek is fontos látnunk, hogy ezzel a problémahalmaz nemcsak a fejlődő országok lakóinak életét teszi tönkre, de a mi életünkre is hatással van.

A fajok inváziója a mi ökoszisztémáinkat, sőt egészségünket is veszélyezteti. Elég, ha csak a parlagfűre gondolunk. De a környezeti terhek áthárításának következményeivel egyelőre kisebb mértékben, de mi is nap mint nap szembesülünk. Legfeljebb egyelőre nem vesszük észre.

Szóval vidám kis mozi lesz ez elvtársak, de szerencsére vigasztalni fog minket a rémálom-utazás során bájos hölgykísérőnk, a Duna megnyugtató csobogása és a hajó kocsmapultja! Várunk titeket szeretettel és néhány ingyenes tudatos vásárlók magazinnal!