2011. dec 02.

Hajléktalan lettem, a Móriczon aludtam

írta: eon
Hajléktalan lettem, a Móriczon aludtam

Ma reggel fél 5-kor a Móriczon ébredtem egy hálózsákban. Dér a hajamon, polifoam a fejem alatt. Élménybeszámoló a Börtön Helyett Lakhatás hálózat által szervezett Szolidaritás Éjszakája akcióról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reggel. Bennem zsíroskenyér, és szégyenérzet. Felkészületlenül ért a hajléktalanság, nemrég még Héra kályhával felszerelt szobában aludtam, tévém, hűtőm, macskám volt, meleg fürdő, reggeli borotválkozás és biztonság. Tegnap este 8-kor, amikor hajléktalan lettem, nem volt nálam hálózsák. Gajárszki Áron, az LMP újbudai önkormányzati képviselője arra tekert biciklivel, és amikor látta, hogy hiány van takaróban, megígérte, hogy éjfél után visszabiciklizik és hoz otthonról. Közben megelőzték, kaptam egy hálózsákot. Ennek ellenére Áron is hozta a sajátját, ugyanis akadt valaki, akinek valóban szüksége volt a meleg takaróra. Nem csak egy alkalomra látogatta meg turistaként a hajléktalanok világát, mint én. Elmondta, hogy a Duna partján sátorban lakik, és épp nincs neki, csak egy lepedője. Így mentek a dolgok. Sok szegény és hajléktalan ember talált meg minket, jól esett, hogy csatlakoztak a csapathoz. A helyi lakosok meleg teát, vagy sütit hoztak, sokan biztosítottak minket egyetértésükről.

Büszkeséget éreztem, amikor fél 5-kor felébresztett Gábor ("hajléktalan" társam), hogy végigcsináltuk az éjszakai tiltakozó akciót a Móricz leglátványosabb pontján, a gomba melletti átkelő előtt. De türelmetlenséget is, mert jönnie kell további akcióknak, amíg sikert nem érünk el.

Szégyent azért éreztem, mert egy olyan országban kell élnem, amelynek vezetése az emberi méltóságot a fagyos sárba tiporva úgy döntött, hogy a hajléktalanságot, mint élethelyzetet büntetendővé teszi. Ráadásul, hogy eltökéltségét még egyértelműbbé tegye, a szabálysértési törvény módosításának hatályba lépését december 1-re időzítették, a fagyos idő kezdetére.

Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester korábban még többek között a koszos utcákra és a rongálásra hivatkozva akarta visszaszorítani a hajléktalanságot büntető eszközökkel. Ma már azzal érvel, hogy azért kell büntetni az életvitelszerű közterületen tartózkodást, hogy egyetlen ember se fagyjon meg idén, senki se aludjon a fagyban az utcán. Kocsis Máté párttársa, Papcsák Ferenc, zuglói mókamester ugyanerre hivatkozott, amikor ártatlan emberek összetákolt menedékét és vagyontárgyait dózerolta el. Miután ezt megtette, a kifosztott és magukra hagyott emberek - lévén, hogy menniük nem volt hova - ugyanott aludtak továbbra is, csak immár védelmet nyújtó hajlék nélkül, takaró nélkül, fagyban, szélben, esőben. Az index.hu cikke ezt részletesen bemutatta. Így néz ki a Kocsis Mátéi hajléktalanpolitika, amit egyelőre a Fidesz-KDNP frakció is teljes mellszélességgel támogat.

Az a helyzet, hogy nekem továbbra is van Héra kályhám, tévém, hűtőm, macskám, meleg fürdő, reggeli borotválkozás. De ezt sok ezren nem mondhatják el magukról, akiknek most veszélyben forog az életük és üldöztetésnek vannak kitéve. Ahol embereket csupán azért büntetni lehet, mert az utcára kényszerülnek, ott senki nem érezheti magát biztonságban. Embertelen, értelmetlen, ostoba, és rendkívül nagy társadalmi károkat okoz a Kocsis Mátéi út.

Ne hagyjuk elsikkadni ezt a témát. Ez nem pártpolitikai kérdés, emberi életekről van szó, ezért kell hallatnunk a hangunkat újra és újra, és szükség esetén a polgári engedetlenség eszközével is élve elérni, hogy vonják vissza a közterületen életvitelszerűen tartózkodás büntethetőségét.

Most a fideszes szavazókat is kérem, hogy cselekedjenek. Kérjük meg együtt a képviselőket, ennek a levélnek az elküldésével, hogy vonják vissza ezt a törvényt. Ez nem pártpolitikai kérdés, erkölcsi kötelességünk, hogy megtegyük a tőlünk telhetőt együtt, hogy jobb útra térítsük a képviselőket.

Szólj hozzá

hajléktalanság