Egyik kedvenc kereskedőm mondta nemrégiben a piacon, hogy ő kiirtaná a mogyorót és a nyárfát is a városban, mert azok nem valók a városba, csak vidékre, ahol kevés ember szenved a pollenjeiktől. Ez a felvetés (sőt hit!) tökéletesen reprezentálja a környezetileg alulinformált individualista átlagmagyar gondolkodást, ezért úgy döntöttem, hogy rászánom az időt egy tisztázó posztra. 

A levegő munkacsoport tudományos alapossággal készült írása részletesen leírja a legfontosabb tények zömét, ezért én csak kiegészíteni fogom az írást egy kicsit emészthetőbbre, bulvárosabbra. Idézem: "A városlakók gyakrabban betegednek meg, mint a vidékiek. Ennek az az oka, hogy a parlagfű pollenfelületére, mely a buzogányfejre emlékeztet, rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes. ... Elektronmikroszkópos nagyítással megvizsgálták a pollen-naptárak egyik főszereplőjének, a mogyorónak a pollenjeit. A vizsgálat a következőket mutatta ki: Egy parkban begyűjtött pollen szép, sima felületű, egy nagyforgalmú út menti fáról begyűjtött pollen deformálódott a rárakódások miatt, a súlyosan szennyezett levegőben lévő fa pollenjét pedig már szinte felismerhetetlenül rücskössé teszik a felületére tapadt szennyeződések. 2009 szeptemberében megjelent, Közlekedjünk ésszerűbben! című kiadványunkban már írtuk: „A részecske (vagy szálló por) itt nem azt a port jelenti, amelyet régen a mezőn fújt a szél, hanem az emberi tevékenység – elsősorban a közlekedés, a fűtés és az ipar –- által kibocsátott rendkívül apró méretű és súlyosan egészségkárosító anyagokat.”

Permakultúrás műveléssel is foglalkozó kertészmérnök ismerősöm szerint a parlagfű igen hasznos növény, mivel a száraz parlagokon megtelepedve, karógyökereivel nagyon mélyről is képes a vizet felszívni. Ezzel a felszín közelében nedvesíti az amúgy száraz talajt, s lehetővé teszi más fajok megtelepedését, amik később, az életközösség fejlődésével azután már kiszorítják a pionírnak számító parlagfüvet. Idézek Weixl-Várhegyi László természetgyógyász írásából egy releváns leírást. "Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!! Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"!" 

Mit tehetünk, ha allergiásak lettünk?

Az allergológusok szerint a pollen rendszeres szedésével elkerülhetőek az allergia tünetei. Van aki megunta ezt kapszulában szedni és inkább salátát csinál a növényből és az orvosi figyelmeztetések ellenére, kiválóan érzi magát. Kevésbé ismert módszer az agykontroll, ahol a tanfolyamon elsajátítható egyszerű gyakorlatokkal (állítólag) igen jó aránnyal gyógyítják magukat meg a betegek. (Nekem nincs tapasztalatom mert a családban csak agykontrollosok vannak, allergiásak nincsenek.)

Ennél is szokatlanabb megfejtést kínál a neuro-lingvisztikus programozás. Egy NLP-vel foglalkozó ismerősöm szerint, mivel a pollen a növények hímivarsejtjét tartalmazó, szaporodásban szerepet játszó anyag, jó eséllyel a beteg szaporodásában, értsd: szexuális életében kell a probléma gyökerét keresni. Mivel ehhez praktikusan legalább két ember kell, viszont rengetegen még önmagukkal sincsenek jóban, szerintem egyszerűbb megoldás mégiscsak letenni az autót.

Gajárszki Áron