2018. okt 05.

Hová építhetnénk felhőkarcolókat?

írta: bozon
Hová építhetnénk felhőkarcolókat?

A valódi megoldás igényének teljes hiányát mutatja, hogy mennyire nem folyik érdemi gondolkodás a témában. Az egyik felhőkarcolót akar építeni, pont oda és pont olyat, a másik meg megtiltja, és slussz. A terméketlen szembenállás helyett vitaindítóként hadd tegyem itt közzé egy Facebook-posztom szerkesztett változatát!

Ha gondolkodni akarunk, akkor érdemes tisztázni a kritériumokat: ott kell felhőkarcolót építeni, ahol

  1. közel vagyunk a belvároshoz,
  2. az egész nem látszik a belvárosból és a Duna partjáról,
  3. nincs olyan értékes épületállomány, amit kár lenne lerontani.

Csak pár hónapja ugrott be nekem a megoldás (mentségemre legyen mondva, hogy nem gondolkoztam kifejezetten ezen). Ilyen terület a Karolina út és a Déli pályaudvarra menő vasúti vágányok, illetve a Budaörsi út közti terület. Mélyen a potenciálja alatt kihasznált, részben még ipari és üres (!) terület, ami viszont a Nagykörút mentén helyezkedik el, de a belváros és a Duna felől az egészet eltakarja a Gellérthegy és a Várhegy.

Egy dolgot kell még megoldani: a Nagykörút menti pozíció ellenére a pesti városmagtól tömegközlekedésileg kifejezetten messze vagyunk.

Új tömegközlekedési kapcsolatok

kisterkep.png
A fejleszthető terület (persze ezen belül is vannak lakóövezetek, amelyeket kímélni kell), illetve a javasolt tömegközlekedés (piros: kettes metró, sárga: villamosok, pontozott: alternatíva)

Perlaki Attila barátommal még 2002-ben tettük le az alapjait a „Karolina-tervnek”, ami pont ezt a tömegközlekedési problémát oldja meg. Mellesleg esélyt adott volna arra, hogy a négyes metró sikertörténet legyen, de az már a múlt.

A lényeg, hogy egy részben a Kis-Gellérthegyen, a Hegyalja út és az Alsóhegy utca alatt vezetett, majd a Karolina úton és a Tétényi úton folytatott villamosvonallal ez a városrész ráköthető a Rákóczi úti villamostengelyre. A mai tudásommal már a felszín alatti vezetéshez sem ragaszkodnék, a Karolina útról rákanyarodnék a Villányi úti vágányokra, majd a meglevő (és persze változatlanul felújított) közúti felüljáró átépítésével és kis tereprendezéssel, vagy ami még egyszerűbb lehet: a BAH-csomópont erős tereprendezésével (az Alkotás út szintjének legalább másfél méteres megemelésével) simán, szintben felküldeném a villamost a Hegyalja útra. Ha lehet az olcsóbb is, akkor miért ne? (De legyünk igazságosak: a szintbeni vezetés az Erzsébet hídi csomópontban sokkal problémásabb, még tanulmányozni kellene.)

Emellett a városrész kapcsolatainak erősítése végett érdemes lenne a 4-es villamost meghosszabbítani a Bocskai úton. Természetesen a metróépítők mindent elkövettek, hogy ezt is elépítsék (számtalan villamosfejlesztés-elépítés fűződik a metróiroda nevéhez), de ha fel tudtam vázolni az Etele úti villamost egyetlen fa kivágása nélkül – természetesen hiába –, akkor erre is van megoldás.

A 4-es villamos egészen a (városi főúttá fejlesztés helyett nemrégiben változatlanul felújított) Budaörsi útig menne, ahol a vasúti vágányokon már a kettes metró járna (ez a 4-es metróval elpuskázott regionális gyorsvasúti lehetőségek „teszkógazdaságos” pótlásának a része). A villamos fejvégállomása a felszín alatt, a metró Fehérló utcai állomása alatt lenne (a terepviszonyok így indokolják, de ez a gyalogos átjárást is biztosítaná). Egy nem mellékes érdekesség erről a szakaszról, hogy a Bocskai út felértékelődése és a Bocskai út végén (a Karolina úton túl) levő intézmények miatt már most se lenne kihasználatlan.

Ezek mind az egész érintett körnek kedvező és össztársadalmi szinten busásan megtérülő fejlesztések lennének. A város lehetőségeire való tekintettel ezek ütemezésére is lehetőség van (a metrófejlesztés és a négyes villamos megtérülése kiemelkedő, a Karolina-tervét a négyes metró nyilván csökkentette, de nem lehetetlenítette el). Valószínűleg alapvetően ezért nem fognak soha megvalósulni.

Szólj hozzá

közlekedés metró villamos városfejlesztés felhőkarcoló Bozon Karolina-terv