Mi egy olyan kerületet szeretnénk mindenek előtt, ahol jó élni. Függetlenül attól, hogy mivel közlekedsz, mennyi pénzed van, vagy éppen hol laksz. Olyat, ahol a szomszédok jól ismerik egymást, mert az önkormányzat ezt elősegíti. Közösségszervező programokkal, vonzó közterekkel vagy akár célzott pályázatokkal is. A mi városunkban felszámoljuk az energiaszegénységet, hogy a lakói többre jussanak.

1.1.               Lakóházak energetikai felújítása

A kerületben mintegy 27 400 panellakás található, amelyeknek meglehetősen alacsony hányada (alig harmada) vett részt eddig a panelprogramban, holott ez az arány egyes városokban már 80% feletti. A kerületi panellakások többsége elavult, a fenntartásuk költséges, forgalmi értékük pedig folyamatosan csökken. Célunk az, hogy a panelházak energiahatékonyságot fokozó felújítását minél szélesebb körben elérhetővé tegyük. Az eddigi gyakorlaton túlmenően korszerűbb technológiákat is támogatunk, amelyek még nagyobb energiamegtakarítást, valamint napenergia-hasznosítást is lehetővé tesznek: például a SOLANOVA projekt, az „óbudai ökopanel” felújítás megoldásait, vagy épp az emeletráépítésből finanszírozott hőszigetelést.

Minthogy a lakóközösségek nehezen tudnak eligazodni a panelfelújításokkal kapcsolatos igen bonyolult kérdésekben, ezt a fajta kiszolgáltatottságot egy ingyenes szaktanácsadást nyújtó szakértői státusz felállításával szeretnénk megszüntetni, aki a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Osztályán teljesítene szolgálatot. Ezen túlmenően kívánatosnak tartjuk, hogy az önkormányzat költségvetésén belül létrejöjjön egy olyan elkülönített alap, amely lehetővé teszi, hogy a panelfelújításokba kezdő házak belátható idő alatt hozzájuthassanak az önkormányzati támogatásukhoz, s ne maradhassanak hoppon egy-egy be nem tartott polgármesteri ígéret miatt. (Erre sajnos volt példa a Hoffman-érában is.) Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a panelház-felújítások fiatal tervezők, képzőművészek bevonása révén úgy valósuljanak meg, hogy az épületek vizuális megjelenése érdekesebbé, vidámabbá váljék.

LMP-s győzelem esetén egy komplex (felméréssel és ütemezéssel induló), mentorálást is magában foglaló energiahatékonysági programot tervezünk megvalósítani a kerületben. A terv szerint a teljes kerületi társasházállomány energiahatékonysági megújítását 6–10 fázisban hajtanánk végre, s az újabb fázisokban mindig felhasználjuk az előző szakaszban szerzett tapasztalatokat.

1.2.              Egy zöld város üzemeltetése

Kiemelt szempont a meglévő zöldterületek megőrzése, a számos elhanyagolt park fejlesztése és ezek színvonalas fenntartása. Kiváló példa a Bikás-park megújítása, ahol a fő kérdés szerintünk nem a népszerűség, hanem a park hosszú távú színvonalas üzemeltetéséhez az érdekelt finanszírozó partnerek biztosítása.

A sűrű beépítésű, belvárosias jellegű lakórészeken (Lágymányos) zöld falak kialakítását szorgalmazzuk. Lényegesnek tartjuk azt is, hogy a Duna partjának minél nagyobb területe váljon a lakosság számára hozzáférhetővé, ennek körében a látványos partszakaszok megközelíthetővé tételét és intenzív parkosítását, forgalommentesítését tartjuk elérendő célnak. A Kopaszi gát félszigetének déli csücske és a Hengermalom út között gyalog- és kerékpáros hidat javaslunk.

Elő kívánjuk azt is segíteni, hogy a védett területekkel (Sas-hegy, Gellért-hegy, Rupp-hegy, Tétényi-fennsík) szomszédos családi házak tulajdonosai és a társasházközösségek intézményes segítséget kapjanak ahhoz, hogy őshonos, illetve ártalmatlan növényekkel telepítsék be a kertjeiket. Ezért kezdeményeztük, hogy a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület körül az ott élők kapjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a magántulajdonban álló kertjeikből kialakulhasson az országosan védett terület „pufferzónája”. Ebben a Nemzeti Park szakértői és a helyi civilek mellett egy új kiadvány, a „Sas-hegy barát Kisokos” is a segítségükre van. Ezzel meg tudjuk előzni, hogy a nem őshonos, invazív fajok a védett területet birtokba vegyék, és onnan kiszorítsák a természetes és jóval gazdagabb élővilágot.

Támogatjuk, hogy a kerület valamennyi sűrűn lakott városrészében közösségi kertek jöjjenek létre egy 2011-es LMP-s előterjesztésnek megfelelően. Az adott közösség tagjai saját maguk szabják meg a kertművelés szabályait, a terményeket pedig a tagok saját fogyasztásra állítják elő, lehetőleg természetközeli gazdálkodási módszerekkel. A következő ciklusban Őrmező és Kelenföld után végre Gazdagréten, Albertfalván és Lágymányoson is el szeretnénk indítani egy-egy közösségi kertet.

Hasonló szempontok alapján ugyancsak támogatni kívánjuk a Bartók Béla út környékén található bérházak, körfolyosós lakóépületek „zöldítését”, például azt, hogy fák, cserjék kerüljenek a házak belső udvarán feltört beton helyére.

Folytatni szeretnénk a komposztálás ösztönzését további ingyenes komposztáló keretek biztosításával, valamint szakmai tanácsadás nyújtásával. A komposztálás alkalmazásával a hulladék mennyisége akár 30%-kal is csökkenthető.

LMP-s győzelem esetén megteremtenénk a szervezeti hátterét annak a tevékenységnek, hogy a lomtalanításkor kikerülő bútorok lehetőség szerint legyenek hasznosítva. Ez lehet akár felújítás, akár karitatív továbbadás, vagy más megoldás.

1.3.              Kulturális élet, értékmegőrzés

Az újbudai KULTI szerepe a helyi kulturális életben még nem elég hangsúlyos. Ezen is szeretnénk változtatni, részben a pályázatokba történő bevonásával, részben pedig a célzott megkeresések, aktív helyi kapcsolatépítés révén.

Rengeteg műemlék, műemlék jellegű és 100 évnél régebbi épület van Újbudán, amit a 100+ programban szeretnénk nyilvántartani. Ezen túl még a látogathatóságukat fejlesztenénk, és nem utolsósorban turisztikai jelentőségűre emelnénk őket.

A Kulturális Városközpont Koncepciót alapvetően jó ötletnek, de tervként rendkívül hiányosnak tartjuk. Az Önkormányzatnak sokkal aktívabb támogató szerepet kellene vállalnia abban, hogy a Bartók Béla út belső szakasza budai kulturális városközponttá válhasson. Itt szerencsére már elindult egy alulról szerveződő kezdeményezés a helyi vendéglátóhelyek között, az önkormányzatnak csak a kommunikációs eszközöket kell(ene) biztosítania a sikerhez.

A Feneketlen-tó környéke – ezen belül a Parkszínpad – helyzete ciklusok óta rendezetlen, sorsuk vállalkozóbb önkormányzati vezetés híján kimerül látszatmegoldásokban és kampányfogásokban. Az LMP szerint egész biztosan nem arányos egy havi 350.000 Ft-os bérleti díj egy ilyen fekvésű ingatlanért, ahogyan biztosan nem a legjobb funkció egy Fröccsterasz, és nagy valószínűséggel nem a legjobb bérlő egy Fideszes kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó. A park önkormányzati tulajdonba vételével megnyílna a lehetőség az előtt, hogy a Bikás-parkhoz hasonló megújuláson menjen keresztül a kerület éke, és esetenként akár a nappali előadások is visszatérjenek a park színpadára.