November 2-án fórumot tartottunk Budafokon a Pártok Házában (Kossuth Lajos utca 60.), ahol a helyi irodánk is működik. A teltházas, jó hangulatú eseményen Pongrácz Gergely XXII. kerületi képviselőnk beszélgetett Hadházy Ákossal, az LMP társelnökével. A téma természetesen a korrupció volt, hiszen Ákos az utóbbi pár évben „korrupciószakértővé” vált.

De nem volt ez mindig így. A szekszárdi állatorvos eleinte csupán a helyi ügyekben szerette volna segíteni a lakosságot. 2006-tól fideszes önkormányzati képviselőként például elérte, hogy a buszmegállók kapjanak esőbeállót. De aztán lassan kezdte érzékelni, hogy az önkormányzati közbeszerzések túlárazottak, és a polgármester túlhatalmát sem tartotta helyesnek. Az utolsó csepp a pohárban a „trafikmutyi” volt. Akkor érezte, hogy vagy ő is beáll a sorba, és tettestárs lesz, vagy távoznia kell a Fideszből. A lelkiismeretére hallgatott, és nyilvánosságra hozta, hogy az új trafikengedélyeket főleg politikai alapon, a helyi pártszervezetek döntése alapján osztották szét a fideszközeli embereknek.

A „trafikmutyi” országos szintűvé válása ráirányította a figyelmét arra, hogy mennyire súlyos probléma a korrupció. Az LMP egyik legfontosabb célja a közélet megtisztítása, és a korrupció visszaszorítása, így nem meglepő, hogy Hadházy Ákos itt találta meg új politikai otthonát. 2014-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje lett (2016-tól listás képviselő), majd 2016-ban társelnökké választották.

Az európai uniós fejlesztési pénzek visszásságaival kezdett foglalkozni. Annyira sok ügyet tárt fel, hogy a kormányinfó mintájára elindította a korrupcióinfót, ahol minden héten újabb és újabb mutyiról rántja le a leplet. Már 40 alkalomnál jár az esemény, ami jól mutatja, hogy itt rendszerszintű lopásról van szó. Nem igaz tehát a kormány azon védekezése, hogy csupán egy-két visszaélés van, és egyébként is természetes dolog, hogy ahol közpénz van, ott egyesek megpróbálják rátenni a kezüket.

Ákos egyik „kedvence” az az eset, amikor egy budapesti kft. vett fel uniós pénzt, amiből kísérleti tankönyvet kellett volna készítenie 10–12 éves diákoknak a kerttervezésről és a nyúltenyésztésről. Az anyagban azt írják, hogy a kertet a postaláda köré kell építeni, és a nyulak legfontosabb külső élősködője a gyűrűsféreg. Mint kiderült, a gyakorlatilag használhatatlan szöveg egy 1992-ben készült amerikai tanulmány szó szerinti, néhol hibás fordítása (ez a magyarázat a gyűrűsféregre, ami messze nem azonos az angol ‘ringworm’ jelentésével). Tehát az anyagot lopták, nem saját szellemi termék. Ez azonban a minisztériumot nem zavarta a pénz kifizetésében, és az ügyészség sem indított nyomozást. Számos más ügyben viszont sikeres volt a feljelentés, így Farkas Flórián vagy az Öveges-program haszonélvezői joggal tarthatnak a felelősségre vonástól. Olyan eset is előfordult, amikor meg sem próbálták leplezni a csalást, egyszerűen felvették a pénzt egy vasúti átrakodóállomásra, majd nem építettek semmit!

Általánosságban elmondható, hogy nagyon sok visszaélés van az oktatási és kutatás-fejlesztési célú pénzeknél, ami különösen fájó, hiszen ezek a jövő szempontjából kulcságazatok, és az ellopott pénzek a valódi fejlesztések elől vonják el a forrást. Rengeteg kamu vagy lopott tanulmány, silány minőségű tankönyv készül. A képzéseken bevett gyakorlat, hogy csak papíron tartják meg őket, de persze a pénzt felveszik rá. Úgy próbálják titkolni a turpisságot, hogy az egyetlen egy megtartott alkalmon a résztvevőket többféle évszaknak megfelelő ruházatban is lefényképezik, mintha egész évben jártak volna.

Sajnos önkormányzati szinten sem jobb a helyzet. A hatáskörük jelentős részétől megfosztott, sokszor csak a kormányzat bólogató helytartójaként működő önkormányzatok is gyakran részesei a mutyinak. Tipikus történet, hogy jön egy budapesti cég, és vállalja, hogy szerez a településnek valamilyen uniós pénzt (pl. szervezetfejlesztésre), ő megcsinálja a pályázatírást, és a végén ő maga lesz a kivitelező is. A képviselő-testület meg csak asszisztál hozzá. Az engedélyeztetési, egyeztetési folyamatok rendszerszintű megkerülése, hogy egy beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítanak; ami csökkenti az átláthatóságot, így növeli a korrupció lehetőségét. Ez történt a Budafokra tervezett jégcsarnokkal is.

Na de mi lenne a megoldás? Az LMP egy részletesen kidolgozott antikorrupciós csomagot kínál a választóknak, amivel radikálisan vissza lehetne szorítani a mutyizást. A megfelelő párt- és kampányfinanszírozás, a megerősített nyomozati szervek, az átláthatóság növelése, a teljes sajtószabadság visszaállítása és a közbeszerzési szabályok javítása éves szinten akár 1000 milliárd Ft ellopását gátolhatja meg, vagyis ennyivel több maradna oktatásra, egészségügyre, béremelésre és energiahatékonysági programokra.

Az est zárásaként bemutatkozott Bodrog Zoltán, aki 2016. november 10-től veszi át Pongrácz Gergely helyét a budafok-tétényi képviselő-testületben.