A Közös Ország Mozgalom (KOM) közvéleménykutatásai nagyon fontos "piaci rést" fednek le: ezek alapján meg lehet kísérelni megérteni, melyik körzetben ki lenne az az ellenzéki jelölt, akire szavazva jó eséllyel megverhető a fideszes ellenfele.Hiánypótló munka ez, ugyanis más nem nagyon mért átszavazási hajlandóságot, illetve visszalépéseket.

A cél tehát jó, a felmérések pár körzetben megfelelőnek látszó minőségben elkészültek, így akár be is tölthetnék szerepüket. De a nagy kérdés, hogy vajon miért mindenhol azt a tanulságot vonják le ők is és a sajtó is, ami az elsődleges szimpátiából látszik, nagyjából azt, hogy a baloldali jelölt az első számú kihívó? Alacsony részvételnél valószínűleg ez így volna valóban, hiszen a törzsszavazók ott többen vannak. De az alacsony részvétel egyben ez azt is jelentené, hogy a kormányváltás esélye elenyésző.

A 18-as OEVK, mint állatorvosi ló

Nézzük csak a mi egyik körzetünket: a 18-as OEVK-ban Molnár Gyula indul a baloldal, Pitz Dániel az LMP és Staudt Gábor a Jobbik jelöltjeként. Harcba száll még az Együttből Hajdu Nóra és a Momentumból Orosz Anna is.

Ha az elsődleges adatok alapján nézzük, akkor valóban Molnár Gyula az első számú kihívó. De egyben az is látszik, hogy ez a kitétel pontosítható "első számú, de nem túl esélyes" kihívóra, hiszen a mérések alapján még teljes ellenzéki koordináció mellett is 43-57-re elvesztené a körzetet. Azonban ha bárki is hisz abban, hogy az ellenzéknek még lehet esélye, akkor abban is hinnie kell, hogy a választást nem a most is aktív törzsszavazók, hanem a bizonytalanok fogják eldönteni. Az "indirekt" adatok ezt hivatottak bemutatni: mi lenne, ha a ma még hezitáló választók is az urnákhoz járulnának.

KOM felmérés: indirekt (magas részvétel esetén mérvadó) becslés

Látható, hogy a bizonytalanok között Monár Gyulának alig van tartaléka: miközben ő 43-ról 45%-ra javít, Pitz Dániel, az LMP fiatal jelöltje 35-ről 46%-ra ugrik, ezzel átvéve a vezetést, de a Jobbik jelöltje is komoly javulást ér el, és itt már csak 1%-kal marad el Molnár eredményétől. Ebből világosan látszik, hogy bár a baloldal minden joggal mondhatja azt, hogy a törzsszavazók tekintetében az ő jelöltjük a legerősebb, az átszavazási hajlandóság és a bizonytalanok mozgosítása miatt mégsem ő az ideális jelölt, hanem Pitz Dániel, akire sokkal kevésbé "gáz" átszavazni akár egy jobbikosnak, akár egy kiábrándult fideszesnek, mint a régi baloldal egyik emblematikus figurájára. Arról nem beszélve, hogy a Jobbiknak mekkora arcvesztés volna Molnár javára visszalépni, miközben Pitz részére ezt különösebb gond nélkül megtehetik. Így már világos: a 18. OEVK esélyes jelöltje nem Molnár Gyula, hanem Pitz Dániel.

Országos szinten is hasonló a helyzet

A felmért 15 választókörzetből, amelyek nagy része az ellenzéknek nem rossz körzet, az elsődleges - bizonytalanokkal nem számoló - felmérés szerint csupán 3 lenne olyan, ahol a Fidesz nagy eséllyel legyőzhető, ha az ellenzék koordinál (!), további 6 körzetben szoros lenne a meccs, 6 esetben pedig gond nélkül győzne a kormánypárt még koordináció mellett is. Az összesítéseket az itt található táblázat tartalmazza.

Ehhez képest ha az "indirekt" adatokat nézzük, ami már a bizonytalanok választását is tartalmazza, akkor azt látjuk, hogy 10 körzetben lehetne tuti ellenzéki siker, és 4 "csatatér" körzet mellett a Fidesz mindössze 1 helyen mehetne viszonylag biztosra. Magas részvételi aránynál ezek az eredmények a mérvadóak. Márpedig ha a KOM kormányváltást akar, akkor magas részvételre kell játszania, és az ott érvényes eredményeket kellene kommunikálnia.

Igen ám, de akkor azt is el kéne ismerni, hogy épp a bizonytalanabbak körében az átszavazási hajlandóság korántsem olyan stabil a baloldal és a Jobbik irányába, mint a zöldek (LMP) felé. Ez világosan látszik abból, hogy miközben a már ma is biztosan valamelyik pártra szavazók - tehát az egyes pártok törzsgárdája - körében a 15 körzetből 10 helyen a baloldal lenne a vezető ellenzéki erő, úgy ha a magas részvétellel kalkuláló táblákat nézzük, ott fordított a helyzet: 15-ből 9 helyen az LMP lenne az elsődleges kihívó.

A kérdés most már csak az: mit lép erre a többi párt? Ha a cél tényleg nem más, mint a Fidesz elzavarása, de minimum meggyengítése, akkor nehéz lenne mást mondani, mint hogy az ellenzék akkor tudja maximálisan visszaszorítani a Fideszt, ha magas részvétel mellett a legkevésbé elutasított jelöltek indulnak harcba a Fidesszel - ez a legtöbb helyen az LMP-s jelölt "helyzetbe hozását" kell, hogy jelentse...