Lakájmédia országos és helyi szinten

"Egyoldalú tájékoztatás országos és helyi szinten" címmel napirend előtt szólaltam
fel a XI. kerületi Önkormányzat szeptember 26-i ülésén. Először arról beszéltem,
hogy négy éve, 2009 szeptemberében mondta el Orbán Viktor el Kötcsén azt a
beszédet, melyben meghirdette az egypólusú Magyarország megteremtésének
programját. Jeleztem, hogy a Fidesz hatalomra kerülését követően nagy léptekkel
haladt előre e program. Ennek részeként megkérdőjeleződött a hatalmi ágak
szétválasztásának elve és nyomokban sem érhető tetten a közpénzen fenntartott
médiában a pártatlanság illetve a közszolgálatiság elve.

Ezt a helyzetet jól illusztrálja
az, hogy a bajai időközi választás estéjén a Kossuth Rádió 10 órai híradásában a
Fidesz jelöltjének biztos győzelméről szóltak, elmulasztva megemlíteni, hogy csupán
61 szavazattal nyert e személy egy olyan körzetben, ahol korábban két ízben
valóban jelentős fideszes győzelem született. Érdekes módon ugyanebben a
híradásban pontos számok hangzottak el azt illetően, hogy a németországi
választásokon melyik párt hány százalékot szerzett. Sajnos a közszolgálatiság elve
helyi szinten sem jut érvényre, lévén, hogy a kerület lapjában újabban a polgármester
és az egyik fideszes képviselő fényképét közlik nyakra-főre, ugyanakkor az ellenzéki
pártok ma már nem fejhetik ki véleményüket az újságban. Javasoltam, hogy már a
közeljövőben kezdődjenek tárgyalások a pártatlan tájékoztatás elvének érvényre
juttatása érdekében, és egyben azt is jeleztem, hogy amennyiben nem lesz változás
e téren, önálló előterjesztést fogok beterjeszteni a képviselő-testület elé.

Az oktatás totális átszervezésének zavarai kényszerszerveződéssel fűszerezve

A testületi ülésen szavaznunk kellett egy önkormányzati rendelet módosításáról,
melynek értelmében egyelőre mégsem dolgoznak majd pszichológusok az
óvodákban. A szavazás kapcsán kifejtettem, hogy ez az ügy is jól példázza milyen
kapkodó módon folyik az oktatás amúgy is rossz irányba tartó átszervezése.

Itt jegyzem meg, hogy a köznevelési bizottság két nappal korábban tartott ülésén
javasoltam, hogy a közeljövőben, pl. októberben e testület értékelje azt, hogy miként
változott az iskolák működése a gyermekek iskolai benntartózkodásának 16 óráig
tartó kötelezővé tétele nyomán. Jeleztem, hogy habár már nem hozzánk tartozik az
iskolák irányítása, fontos tudni, hogy ez az új rendszer a kerületi polgárok
megelégedésére működik-e. Egy fideszes képviselőnő rögtön megkérdezte, tudom-e,
hogy szülői kérés esetén el lehet tekinteni a gyermek iskolában maradásától, majd
egy iskolaigazgató arról tudósította bennünket, hogy épp aznap kapott meg egy
minisztériumi rendelet, miszerint a szülőknek még csak indokolni sem kell, miért nem
akarják, hogy gyermekük 16 óráig az iskolában maradjon. Újabb hozzászólásomban
jeleztem, hogy a minisztérium visszakozása is jól illusztrálja a frissen államosított
oktatásügy irányítása terén tapasztalható problémákat. Egyben azt is kifejtettem,
hogy a gyermekek 16 óráig való iskolai jelenléte nem ördögtől való dolog, ennek
elvben pedagógiai hozadéka is lehet, amennyiben értelmes tevékenységek folynak
az iskolában. Elmondtam, hogy már a 80-as években bevezetett ún. egész napos
iskolák esetében. Ezek alsós osztályainak életét két tanító irányította oly módon,
hogy a nap során váltogatták egymást a komoly és a játékosabb tevékenységek, s
ráadásul a gyermekek minden feladattal elkészülve mehettek haza, azaz nem
terhelte őket otthon semmilyen házi feladat. A bizottsági ülésen az alpolgármester
kedvezően fogadta javaslatomat, de azt kérte, hogy csak egy bizonyos idő elteltével,
pl. januárban értékeljük a helyzetet. Egyben megkért, hogy decemberben
figyelmeztessem őt erre a feladatra. Az alpolgármester módosító javaslatát
befogadtam....: -)

A két nappal későbbi testületi ülésen a sok átgondolatlan vagy hibás oktatásügyi
változás között említettem meg azt a tényt, hogy a pedagógusok a napokban
kénytelenek voltak aláírni azt, hogy a továbbiakban a még fel sem állt Nemzeti
Pedagógus Kar tagjaiként kell majd működniük.

A munkásokat és a munkaadókat nagy kényszerszervezetbe tömörítő 1927-es olasz új munkaalkotmány, a "Carta del Lavoro" címlapja  

Jeleztem, hogy e szervezet felállítása kínosan emlékeztet egyes, már a történelem szemétdombjára került rendszerek törekvéseire, így a Mussolini-rendszer ama gyakorlatára, hogy kényszertagságon alapuló hivatásrendi szervezeteket hoztak létre, és egyben ellehetetlenítették a meglévő érdekszervezeteket mellőzve. . Hozzászólásom alatt egyes fideszes képviselők hangos beszólásait hallottam, volt aki arra célzott, hogy a szemétdombra került rendszerek kapcsán újfent a Horthy-rendszerről
fogok beszélni. Bár az ilyesfajta történelmi utalások nem idegenek tőlem a testületi üléseken, a beszólók nem jól tippeltek, hiszen ezúttal a Duce-ról szóltam. Az oktatási ügyekért is felelő alpolgármester felszólalásom után kifejtette, bár általában nagy tisztelettel szokta hallgatni hozzászólásaimat, nem tűrheti, hogy az óvodai dolgozók kapcsán Mussolinit emlegessem. Bár a személyes megszólíttatás címén válaszolni akartam e megjegyzésre, az szervezeti és működési szabályzatra hivatkozva nem adtak szót nekem. Végül egy ügyrendi hozzászólásra jelentkezve próbáltam elmondani, hogy jómagam egyáltalán nem az óvodai dolgozók kapcsán beszéltem Mussoliniról, ám a polgármester szavamba vágva megvonta tőlem a szót.

A dél-budai ipari körzetek fejlesztésének kérdőjelei

Egy területrendezési terv kapcsán, mely a  Budafoki út - Hengermalom út - Szerémi
út - Hauszmann Alajos utca által határolt egykori ipari terület övezet-besorolásának
módosítására irányult, kifejtettem, nem szerencsés, hogy a szóban forgó tömb egyes
területeket besorolását a korábbi IZ (intézményi és zöld) kategóriáról I (intézményi)
kategóriájúvá sorolják. Többek között azzal érveltem, hogy a tervezethez csatolt
beépítési javaslat ugyan szinte az egész szóban forgó terület zöldítését javasolja, de
volt már rá példa arra, hogy a papíron szépen bezöldített tervek nyomán szintes
teljesen betontengerré vált a fejlesztendő terület. Így történt ez például a szomszédos XII. kerületi
Magyar Optikai Művek helyén létesült MOM-park esetében is.
 

Az eltűnt zöld nyomában… A MOM egykori irodaháza a mai MOM-park hasonló látószögből ábrázolva

Hozzászólásomban azt is javasoltam, hogy a területfejlesztési terveket ne csak az
Önkormányzat épületében függesszék ki, hanem a kerület honlapján is hívják fel a
lakosság figyelmét arra, hogy milyen fejlesztései elképzelései vannak a
városvezetésnek.

Vita alakult ki az ülésen arról a tervről is, amely az óvodákban kíván jelentős
összegért kiépíteni egy számítógépes energiatakarékossági rendszert. Szocialista
képviselőtársam, Kéri Katalin e terv egészének hasznát illetően fogalmazott meg
kételyeket, illetve azt mondta, hogy csak valamilyen uniós pályázatból szabadna e
célra pénzt fordítani. Jómagam a rövid németországi ösztöndíjas úton lévő
frakcióvezetőm, Gajárszki Áron véleményét tolmácsoltam. Az ülésen kiderült, hogy
akárcsak Áron, a polgármesteri vezetés szerint is pályázat útján kellene kiválasztani
a legjobb ajánlatot tevő számítógépes céget. Hozzászólásomban ugyanakkor szóvá
tettem, hogy sem a hivatal környezetvédelmi osztályát, sem a környezetvédelmi
tanácsnoki pozíciót is betöltő Áront sem vonták be az előterjesztés előkészítésébe.
Erre reagálva Molnár alpolgármester egyfelől kérte, támogassam ezt a javaslatot és
egyben jelezte, hogy be fogja vonni Áront e kérdés megoldásába.


A leendő Települési Értéktár kapcsán

Egy másik napirendi pont arról szólt, hogy a magyar nemzeti értékekről és a
Hungaricumokról rendelkező törvény jegyében az önkormányzat a közeljövőben
Települési Értéktárat kíván létrehozni. Ennek a kezdeményezésnek a kapcsán
kifejtettem, hogy nem túl szerencsés az előterjesztésben tetten érhető
nemzetfelfogás, hiszen a szöveg csak a magyarság megőrzésre méltó kiváló
teljesítményeiről szól, és nincs benne semmiféle utalás arra, hogy hazánk területén
számos olyan nemzetiség is élt és él, amelyek komoly értékeket hoztak létre.
Jeleztem, hogy mivel csak decemberben döntünk majd az értéktár létrehozásáról, az
akkori előterjesztést úgy kellene megfogalmazni, hogy abban a kerületben élő
nemzetiségiekről is szó essen. Hozzászólásomba beleszólva egyes képviselők azt
feszegették, hogy ugyan mely népcsoportra gondolok. Közbeszólásaik nem hoztak
zavarba, hiszen eleve arra készültem, hogy a kerületi polgármester, Hoffmann
Tamás szűkebb pátriáján, Albertfalván élt, illetve élő, szász illetve sváb eredetű
németajkúakra fogok hivatkozni. Kupper András, a kulturális kérdésekkel foglakozó
alpolgármester kissé ingerült válaszában egyfelől azt mondta, hogy a beterjesztett
szöveghez a Hungaricumokkal kapcsolatos törvény szolgált sorvezetőül, és ezért
nem jelennek meg a szövegben külön a nemzetiségiek, másfelől megjegyezte, hogy
az alkotmány különben is szól a nemzetiségek államalkotó szerepéről. Ez utóbbi
kijelentés kapcsán az ülésterem ellenzési oldalán elhelyezkedők – így jó magam is -
nem tudták megállni, hogy közbekiabálva ne jelezzük azt, hogy már nincsen
alkotmány….

Dr. Bajomi Iván önkormányzati képviselő